Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
jogszabályellenes, ha az újító nem az egy év alatt keletkezett hasznos eredmény alapján kap újítási díjat, hanem kettő, vagy akár ennél több év alapján, pl. a hasznosítás első három éve alatt keletkezett hasznos eredmény ,x%-át. Nem jogszabályellenes az sem, ha a szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy az újító a hasznosítás első három vagy négy éve alatt keletkezett hasznos eredmény alapján úgy kapja az újítási díjat, hogy annak alapját a legkedvezőbb egy év vagy két év képezi. Lényeges azonban, hogy a szerződésnek ezek a rendelkezései is teljesen egyértelműek és világosak legyenek. A fentiek alapján nyilvánvaló az is, hogy a díj százalékos kulcsának megállapítása is szabad egyezkedés tárgya és ez 2%-nái; beruházási újításnál pedig 1%-nál kisebb, csak nagyfokú aránytalanság esetén jogszerű. Az újítási díj kizárólag csak az újítás hasznosítása alapján jár. Az újító nem követelhet újítási díjat azon az alapon, hogy a vállalat szerződésben kötelezettséget vállal a hasznosításra és kötelezettségét nem teljesítette. Miután a vállalat nem kötelezhető az újítás hasznosítására, kárigényt sem érvényesíthet. így pl. hiába tartalmaz az újítási hasznosítási szerződés olyan rendelkezést, melynek alapján az újítót egyéves hasznosítás eredménye alapján 5% újítási díj illeti meg, ha a hasznosítás csak 8 hónapig tartott, a díjazás az újítót csak a 8 hónap eredménye alapján illeti meg. Gyakran előfordul, hogy az újítási hasznosítási szerződés megkötése után megváltozik annak a terméknek az ára, amelyre az újítás vonatkozik. Mennyiben hat az árváltozás az újítási díjra? E kérdést a következő példa világítja meg: A vállalat hasznosítási szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy az újítási díjat két év hasznos eredménye alapján fizeti ki. A vállalat az első év végén kifizette az újítási díjat. Az első évben nem volt árváltozás. A második évben azonban a termék árát csökkentették és a vállalat az árcsökkenésre hivatkozva nem volt hajlandó újítási díjat fizetni, mert az olcsóbb eladási ár következtében megtakarítást — tehát hasznos eredményt — nem lehetett kimutatni. A vállalat álláspontja helytelen. Az újítási hasznosítási szerződés megkötése után bekövetkezett árváltozás nem hat ki az újítási díjra. Ez természetesen nemcsak arra az esetre vonatkozik, amikor a termék ára csökken, hanem arra is, amikor a termék ára növekedik. Mindkét tényező független az újítástól és nem hat ki az újítási díjra. A R. 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés célja a kettős díjazás elkerülése. Az újítás alapján készült termék felhasználása esetén az újítót a felhasználóval szemben újítási díj nem illeti meg azon a címen, hogy a termék előállítása újítás alapján történt. E rendelkezés értelmében, amennyiben a vállalat az újítás alapján gyártott terméket eladja, az újító a vevő vállalattól nem követelhet újítási díjat azon a címen, hogy a vevő a terméket felhasználja. Újító akkor sem jogosult az újítási díjra, ha a vevő pl. az újító javaslatára rendelte meg a terméket, tekintettel arra, hogy a termék előállításával kapcsolatos újítás díját az előállító vállalatnál kapja meg. A termék 170
