Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
e) Munkaköri kötelesség Míg a viszonylagos újdonság és hasznos eredmény pozitív követelmény, a munkaköri kötelességgel kapcsolatos rendelkezés annyit jelent, hogy hiába tekinthető a javasolt megoldás viszonylagosan újnak és hasznosnak, ha azt olyan személy dolgozta ki, akinek a feladat megoldása munkaköri kötelességei közé tartozik, akkor a javaslatot mégsem lehet újításként értékelni. A R. nem határozza meg a munkaköri kötelesség fogalmát. A munkaköri kötelesség fennállását a tényleges tevékenységi kör vagy feladatkör alapján kell megállapítani. így pl. a vállalati tmk vezetőjének nem lehet munkaköri kötelessége új gép vagy berendezés tervezése, a konstruktőr feladatai közé nem tartozik új technológiai eljárás kidolgozása. A másik irányelv, amit a munkaköri kötelesség megállapításánál figyelembe kell venni, az, hogy ha az újítási javaslat tárgya nem érinti a vállalat vagy szövetkezet tevékenységi körét, akkor azzal kapcsolatban sem lehet a munkaköri kötelesség fennállását megállapítani. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló tevékenységi körén kívül eső feladat elvégzésére kap megbízást. Ha tehát a vállalat írásban megbízza a tmk-vezetőt új berendezés vagy technológiai eljárás kidolgozására, ez a tevékenység már munkaköri kötelessége körébe fog tartozni, holott egyébként ez nem tartozik tevékenységi körébe, feladatai közé. Ez természetesen kivételes eset és a vállalatnak írásban kell megbízást adni. Az írásbeli megbízás elmulasztása jogvitákhoz vezethet, ha a munkavállaló a megbízás alapján kidolgozott megoldást újítási javaslatként nyújtja be. A munkaköri kötelesség megállapítása a fizikai dolgozók esetében a legkönynyebb. A fizikai dolgozóknak ugyanis általában nem tartozik munkaköii kötelességük körébe olyan megoldások kidolgozása, melyek viszonylag újak, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatosak. A munkaköri kötelesség kérdése felmerülhet feladatterv, pályázat és előzetes szerződés esetén is. Mindhárom célja, hogy olyan megoldás kidolgozását ösztönözze, biztosítsa, mely a vállalat gazdasági-műszaki tevékenysége szempontjából fontos. A feladatterv teljesítése esetén — az újítási díjon kívül — járó díj, a pályázatnál a pályadíj és az előzetes szerződésnél a vállalat által a hasznosítással és a díjazás előre történő meghatározásával kapcsolatos kötelezettség javaslatok benyújtására, illetőleg műszaki megoldások kidolgozására ösztönzi az újítókat. A vállalat általában azért alkalmaz ilyen megoldást, mert egyéb szokásos módon nem sikerült megoldani a felmerült műszaki kérdést. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy feladattervi megoldásként vagy pályázatként benyújtott javaslat újításjogi értékelésénél munkaköri kötelesség megállapítása helytelen és célszerűtlen. A R. ugyan lehetővé teszi a munkaköri kötelesség megvizsgálását feladatterv és pályázat esetén is, ha azonban a vállalat a kérdés megoldását más úton biztosítani nem tudja, feladattervi pontra beadott vagy pályázat tárgyát képező megoldásra a munkaköri kötelesség fennállását utólag megállapítani erkölíi 161
