Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
csileg indokolatlan. A vállalat a feladattervben vagy pályázatkiírásban közölheti, hogy vizsgálni fogja a munkaköri kötelesség fennállását — ehhez joga van, csak kérdés, hogy ez célszerű-e — de ha ilyen feltétel nem volt, a munkaköri kötelesség utólagos megállapítása helytelen. Hasonló szempontok alapján kell elbírálni a munkaköri kötelességet az előzetes szerződésnél. Az előzetes szerződés újításjogi kategória: az újító vagy elvállalja vagy nem, a vállalat nem kötelezhet senkit újítási javaslat kidolgozására. Ha a vállalat előzetes szerződést köt, ez annyit jelent, hogy a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén a megoldás szerzőjét újítónak tekinti. A vállalat magatartását ebben az esetben úgy kell értékelni, hogy a munkaköri kötelesség fennállását nem állapítja meg. Amennyiben az előzetes szerződés a munkaköri kötelességet nem állapítja meg, a szerződés megkötése után erre sor nem kerülhet. A munkaköri kötelességet nemcsak egyedileg, tehát újítónként külön-külön kell vizsgálni, de egy újító több újítása kapcsán a különböző újításoknál is újra vizsgálni kell a munkaköri kötelesség fennforgásának kérdését. Ennek szükségességére mutat a következő jogeset: Az újító piackutatói tevékenységet fejtett ki a vállalatnál. Külföldön töltött szabadsága során olyan termékre lett figyelmes, amely iránt jelentős belföldi igény jelentkezett, de a keresletet a belföldi ipar egyáltalán nem elégítette ki. A külföldről hozott minta alapján újítási javaslatot nyújtott be a vállalathoz, amit a vállalat munkaköri kötelesség címén elutasított. Az újító által indított perben eljárt bíróság az eljárás során megállapította, hogy a piackutatás az újító fő tevékenységi körét alkotta. Mint piackutatónak tehát feladata volt olyan cikkek felkutatása és gyártásának javasolása, melyek iránt komoly igény jelentkezik. Leszögezte a bíróság azonban azt is, hogy a R. lehetőséget ad a jelentős alkotói tevékenység fennforgásának megállapítására, mely esetben a munkaköri kötelesség ellenére is újításként lehet értékelni a javaslatot. Miután a kereslet és kínálat alakulásának helyes felismerése alapján az újító javaslatának hasznosítása jelentős hasznot biztosított a vállalat számára, a bíróság véleménye szerint a jelentős alkotói teljesítmény megállapítása indokolt és újítót az újítási díj megilleti. Nyilvánvaló az is, hogy ha a fenti újító hivatalos kiküldetés során, tehát a vállalat pénzén és megbízásából tartózkodik külföldön piackutatás céljából, a jelentős alkotói teljesítmény fennállásának megállapítása aligha lehetséges. Célszerű, ha a vállalati újítási szabályzat irányelveket határoz meg a munkaköri kötelességgel kapcsolatban, ami elősegítheti az elbírálást. 162
