Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
c) Viszonylagos újdonság A R. az újítástól csak viszonylagos újdonságot követel meg. A viszonylagos újdonság azt jelenti, hogy az újító által javasolt megoldásnak csak annál a gazdálkodó szervnél kell újnak lenni, ahova azt benyújtotta. A viszonylagos újdonságot akkor lehet megállapítani, ha a javaslatban foglalt megoldást a gazdálkodó szerv még nem hasznosította, vagy azonos megoldás birtokában annak hasznosítását nem tervezte. Abban az esetben tehát, ha az újítási javaslat tárgyát képező megoldást a javaslat benyújtása helyén régebben már bármikor alkalmazták, az nem tekinthető viszonylagosan újnak. Nem állapítható meg a viszonylagos újdonság akkor sem, ha az újítási javaslatban foglalt megoldás birtokában annak megvalósítását tervbe vették. Ebben az esetben csak a két feltétel együttes fennforgása szünteti meg a viszonylagos újdonságot: a vállalatnak pl. ugyanazzal a műszaki megoldással kell rendelkeznie, amit az újító javasol. Abban az esetben, ha a vállalat, bár azonos cél elérése érdekében, de más műszaki megoldás birtokában van, már nem állapítható meg a viszonylagos újdonság hiánya. A tervbevételnek az újító által javasolt megoldással azonos műszaki megoldásra kell vonatkoznia, mert ha a tervbevétel másra vonatkozik, a viszonylagos újdonság hiánya nem áll fenn még akkor sem, ha a két megoldás célja és eredménye azonos. A viszonylagos újdonság kérdésénél meg kell jegyezni azt, hogy a jogelőd vállalat által alkalmazott megoldások is újdonságrontóak. Ha pl. két vállalatot vagy 2—3 szövetkezetét összevonnak, az új egységben a viszonylagos újdonság szempontjából figyelembe kell venni az összes jogelődök által alkalmazott megoldást. A R. a viszonylagos újdonság meghatározása szempontjából két csoportba osztja a vállalatokat: — az egy telephellyel és — a több telephellyel rendelkező vállalatokra. A több telephellyel rendelkező vállalatoknál a viszonylagos újdonság körének meghatározása kétféle lehet: — a viszonylagos újdonság kiterjed a vállalat, szövetkezet egészére, tehát annak minden egységére, pl. üzemegységére, telepére stb., vagy — a vállalati újítási szabályzat rendelkezései alapján a viszonylagos újdonságot az egyes üzemegységekre, üzemrészekre lehet korlátozni. Az üzemegységre korlátozott viszonylagos újdonság a fentiek alapján azonban nem automatikus, mert annak alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a vállalati újítási szabályzat így rendelkezik. Amennyiben a vállalati újítási szabályzat ilyen rendelkezést nem tartalmaz, a viszonylagos újdonságot az egész vállalat vagy szövetkezet szintjén kell vizsgálni. A viszonylagos újdonság megvilágítására a következő példa szolgál: Az újító a vállalat irattárában történt rendezés során olyan termelési eljárás 154
