Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

IV. fejezet. Az újítás

területén korlátozza, e korlátozás azonban nem vonatkozik az újításokkal kapcsolatos tervezésekre.

Az ÉVM 9158/1974. sz. állásfoglalása az újító tervezői tevékenységével kapcsolatban a következőket tartalmazza: „Az újításokról szóló 57/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet az újítás szerzője vonatkozásában semmilyen megkötést nem tartalmaz. Ebből következik, hogy — képzettségtől és képesítéstől függetlenül — bárki jogosult építési jellegű újítási javaslatot előterjeszteni, illetőleg az újítás tárgyát képező építési anyaggal, épületgépészeti berendezéssel és szerelvénnyel, valamint építési móddal kapcsolatos tervet elkészíteni és az újítás megvalósítását célzó kivitelezési munkát művezetni.

Az előzőekben ismertetett építéstervezési tevékenység az újítói tevékenység szerves része, ezért e tevékenység vonatkozásában a magántervezési, illetőleg az építéstervezési jogosultságról szóló jogszabályok 2/1967. (IV. 9.) ÉVM, 4/1972. (II. 27.) Korm. sz., 16/1972. (X. 8.) ÉVM számú rendelet előírásait alkalmazni nem lehet. Az újítás tárgyát képező anyag, szerkezet, épületgépészeti berendezés és szerelvény stb. meghatározott építménybe történő betervezése, illetőleg az újfajta építési mód alkalmazása már nem az újító, hanem az építmény tervezőjének feladata.

Az újítói tevékenység során végzett tervezési tevékenységért járó díj összegszerűsége kérdésében — figyelemmel arra, hogy az építéstervezés az újítói tevékenység szükség szerinti velejárója — az újítási díj összegszerűségének megállapítása során kell dönteni.”

(Az utolsó bekezdésben foglaltak természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha az újító a R. 7. § értelmében végez tervezési munkát, ebben az esetben a díjazásról külön kell megállapodni, az nem képezi az újítási díj részét.)

A fenti álláspontot képviseli a bírói gyakorlat is. A Fővárosi Bíróság 63. Pf. 20 654/1974. sz. ítéletében többek között a következőket állapította meg:

„A vállalat érvelése, miszerint az újító — mint nem bejegyzett tervező — magántervezői tevékenységet nem láthatott volna el, mint hivatkozott semmisségi ok azért marad figyelmen kívül, mert az újítási rendelet az újító tervezői jogosultságát a benyújtott konkrét újítási javaslat kidolgozásának keretei között megalapozza.” A bíróság a továbbiakban még megállapította, hogy a kohó- és gépiparban a magántervezői tevékenységre egyáltalán nincs jogszabály és az ilyen jellegű tevékenység tehát jogszabályba nem ütközik. Az újítással kapcsolatos tervezői tevékenységre tehát a magántervezéssel kapcsolatos rendelkezések nem vonatkoznak. Az újító és a vállalat szerződésben rögzíti a felek kötelezettségeit, ide értve az újító részére járó díjazást is. E szerződés keretében természetesen meg lehet állapítani az újító által elvégzendő munka mennyiségét (pl. órákban vagy napokban), valamint az egységre fizetendő díjazást. A szerződésben szabályozni lehet azt is, hogy ha az újító teljesítménye meghaladja a szerződésben meghatározott mértéket, akkor a megbízó például milyen igazolás alapján fizeti ki az újító által végzett munka ellenértékét stb.

153