Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
akkor az újító teljesítette a megoldás módjának és eszközének közlésére vonatkozó kötelezettségét. Abban az esetben, ha az újítási javaslatban foglaltak alapján szakember meg tudja valósítani a javaslatot, az újítás rendelkezik műszaki jelleggel és eléri azt a színvonalat, amit a R. a javaslattól megkövetel. Ha viszont ez nincs meg, ez szükségszerűen még nem jelenti azt, hogy a javaslat adott esetben nem lehet újítás. (Ilyen értelemben foglalt állást a bíróság 56 Pf. XIII. 23. 709/1975. sz. ítéletében.) Előfordulhat ugyanis, hogy az újító által közölt megoldás műszakilag jó, de annak megvalósításához a javaslat további kidolgozása szükséges, amit adott esetben a vállalat végeztethet el. Felvetődik a kérdés, hogy megoldásként lehet-e értékelni az olyan javaslatot, amelyet az újító szóban nyújtott be. Természetesen célszerű, ha az újítási javaslatokat írásban nyújtják be, de ha esetleg az újító írásban nem tudja megfogalmazni műszaki megoldását, az írásbeliség hiánya még nem jelenti azt, hogy nem tudja a R. szerinti megoldást a vállalat rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben ugyanis, ha a szakember a szóbeli előadás alapján megérti és meg tudja valósítani a szóban előterjesztett javaslatot, azt megoldásként kell értékelni és a leírásról a vállalatnak kell gondoskodni. Téves tehát az az álláspont, amely szerint újítási javaslatot kizárólag csak írásban lehet benyújtani. A fentiekhez hasonló elvek alapján kell elbírálni az újítási javaslatot abban az esetben, ha annak összetettsége révén indokoltabb volna rajzok benyújtása is. Amenynyiben szakember a leírás alapján megérti a megoldást, az újító az újítási javaslat benyújtásával kapcsolatos kötelezettségét teljesítette, mert a megoldást közölte. Az előzőekben körvonalazott megoldáson túlmenő tevékenységre tehát nem lehet kötelezni az újítót. Ha a gazdálkodó szerv [állami vállalat, tröszt, szövetkezet; 1. R. 1. §. (2) bek.] ennél többet akar, akkor külön megbízást kell adnia az újítónak és e munka végzésére a R. 7. §-ának figyelembevételével kell szerződést kötni. A munka elvégzésére természetesen az újítót nem lehet kötelezni és ha az újító erre nem vállalkozik, annak elvégzésével mást is meg lehet bízni, de ez viszont már az újítási jogon kívül eső tevékenység. A kereskedelmi forgalomban kapható termék ismert rendeltetésre való felhasználására tett javaslat nem tekinthető újításnak, mivel az nem műszaki, s nem munkavagy üzemszervezési jellegű. Ha azonban kísérletekre, beható vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy igazolja, a termék alkalmas a kitűzött feladat megoldására, a javaslat már műszaki jellegű s — ha az egyéb feltételeknek is megfelel — újításnak minősül. A megoldással kapcsolatban foglalkozni kell a tervezés kérdésével. Az alábbiak egyben a R. 7. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseire is vonatkoznak. A megoldás közléséhez sokszor szükséges műszaki rajz és terv készítése. Ezen kívül akár a kísérlethez, akár a hasznosításhoz az újító megbízás alapján — vagy anélkül — tervet készít. A magántervezői tevékenységet jogszabály csak az építőipar 152
