Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
Az újítás fogalma Az újítómozgalom célja, hogy a dolgozók közvetlen tevékenységükkel járuljanak hozzá a vállalati műszaki fejlesztéshez és ezen keresztül a vállalati termelés mennyiségi és minőségi emeléséhez. A dolgozók által elkészített javaslatok tárgya — a műszaki munkaszervezési vagy üzemszervezési megoldás — azonban csak akkor válik újítássá, ha a dolgozó bizonyos alaki feltételeknek eleget tesz és az általa kidolgozott megoldás megfelel az előírt követelményeknek. A dolgozó csak így válhat újítóvá, az általa kidolgozott megoldás csak így válik újítási javaslattá, majd elfogadott újítássá. Az említett alaki feltételeket, tartalmi követelményeket és a velük kapcsolatos eljárást a 38/1974. (X. 30.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza, és az Országos Találmányi Hivatal elnökének, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének Közös Irányelve (a továbbiakban: I.) magyarázza. A dolgozó az újítási javaslat benyújtásával jogviszonyt létesít a vállalattal, melynek további alakulása az elbírálástól függ. A benyújtott újítási javaslat elbírálásának első része a vizsgálat. A vizsgálat alapján kell megállapítani, hogy a benyújtott javaslat megfelel-e a R. 2. § rendelkezéseiben foglalt feltételeknek. Legelőször azt kell megállapítani, hogy a javaslat tárgya műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési megoldás-e. a) Műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési jelleg Műszaki jellegűnek tekinthető a megoldás, ha az tág értelemben véve, a termékben, vagy termelési eljárásban változást jelent. Terméken elsősorban gépet, berendezést, szerszámot kell érteni, de e fogalomkörbe tartozik a géppel, berendezéssel stb. 149
