Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
III. fejezet. Árujelzők és ipari minták
Védjegyoltalom A szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a know-how és az újítás a műszaki, illetőleg esztétikai fejlődés előbbrevitele érdekében kifejtett szellemi tevékenység védelmére szolgálnak, és kedvezményes helyzetet nyújtanak e jogintézmények jogosultjainak. Az iparjogyédelem egy másik csoportjának rendeltetése az, hogy a termékek és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése céljából alkalmazott jelzéseknek, megjelöléseknek biztosítsanak hathatós oltalmat. Ilyenek az áru földrajzi származását kifejező származási jelzések és eredetmegjelölések, továbbá a vállalati származásuk jelölésére szolgáló védjegyek és kereskedelmi nevek. Az azonos vagy hasonló szükségleteket kielégítő áruk megkülönböztetésére szolgáló megjelölés, a védjegy, az előállító, forgalomba hozó, illetőleg szolgáltatást teljesítő vállalat és az áru között teremt kapcsolatot. Ezt a viszonyt fejezi ki a vásárló számára, aki a védjegy segítségével kiválaszthatja azt az árut, amelyet a hirdetések vagy előző vásárlások során megismert és kedvező tapasztalatok alapján szükségleteinek kielégítésére a legalkalmasabbnak tart. Ezzel a funkcióval a védjegy szolgálatot tesz a vevőknek és a védjegyjogosultnak is, a más vállalatokkal folytatott versenyben. A megkülönböztető jelzések alkalmazása évezredes múltra tekint vissza, azok jogintézményben biztosított oltalma a XIX. század végén vált általánossá, amikor a technika, a termelőerők fejlődése következtében kialakult, rohamosan fejlődő nemzetközi árucsere-forgalom már erősen igényelte a gyakorlatban bevált, esetleg messze földön híres jelzések intézményes védelmét az utánzással szemben. Ebben az időben a fejlett gazdasággal rendelkező országok védjegytörvényeket bocsátottak ki, 1890-ben Magyarországon is megjelent az első önálló magyar védjegytörvény Gazdasági fejlettségünket figyelembe véve a védjegyek szerepe fokozódik, az élénkebb bel- és külföldi versenyben azok nélkül kulturált áruforgalom el sem 108
