Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
A költségek terhére lehet elszámolni a feltalálói díjat, ha annak kifizetésére — érvényes szabadalommal védett szolgálati találmány esetén kerül sor vagy — a szabadalmi oltalom a munkáltató lemondása vagy illeték nem fizetése következtében szűnt meg. Abban az esetben viszont, ha a munkáltató a találmányra vállalati érdekből nem kíván szabadalmi oltalmat szerezni, a szolgálati találmány feltalálója részére kifizetett díjakat az újítási díjak elszámolásával kapcsolatos szabályok szerint kell elszámolni. Külön rendelkezés vonatkozik azokra az újításokra, amelyekre szabadalmat kértek. A szabadalmazásra benyújtott újítások díjai a 700/2/1971. PM VI. sz. számviteli közlemény szerint (Pénzügyi Közlöny 1971. évi 20. sz.) a költségek terhére számolhatók el, ha azonban az újítás tárgyát képező megoldást tartalmazó szabadalmi bejelentést az OTH elutasította, a költségként elszámolt összegeket a részesedési alap terhére kell átvezetni. Az újítóhoz hasonlóan, a feltaláló is részt vehet a találmány elterjesztésében és hozzájárulhat a találmány értékesíthetővé tételével kapcsolatos tevékenységekhez. Az előzőkben szó volt arról, hogy díjazási rendelet értelmében értékesítésen nemcsak a licencengedély adását vagy a találmány, illetőleg a szabadalom átruházását kell érteni, hanem a fogalomhoz tartozik a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata és forgalomba hozatala. Ez viszont annyit jelent, hogy a feltaláló tevékenysége „az értékesíthetővé tétel keretében” kiterjedhet a kivitelezésre alkalmas rajzok, kísérleti darabok elkészítésére, művezetésre, betanításra stb. Amennyiben a feltaláló ilyen tevékenysége szükséges, a munkaadó és a feltaláló vagy a feltalálói díjra vonatkozó szerződésben vagy külön szerződésben állapodnak meg a felmerülő költségek és munkadíj megtérítésére. Ha viszont a felek ilyen szerződést nem kötöttek, a feltaláló térítést csak akkor követelhet, ha a munkáltató a feltaláló által létrehozott eredményre, teljesítményre igényt tart és a kifizetett térítés összege kevesebb, mintha a munkákat maga a munkáltató végezte volna el. Ha tehát a feltaláló a munkáltató megbízása nélkül készíti el a kivitelezésre alkalmas rajzokat és a munkáltató erre igényt tart, térítés csak akkor fizethető, ha a rajzokért fizetendő térítés összege kevesebb, mint az az összeg, amelybe a rajzok elkészíttetése vállalaton belül vagy másutt került volna. Ez a korlátozó rendelkezés azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha a felek előzetesen szerződést nem kötöttek. A díjazási rendelet a feltaláló terhére is megállapít egy korlátozást, melynek értelmében a szerződés nélkül végzett munka ellenértéke csak akkor fizethető ki, ha az nem volt munkaköri kötelessége. E rendelkezéseket a díjazási rendelet 5. §-a tartalmazza és ezek kizárólag a költségtérítésre vonatkoznak és nem érintik a feltalálók díjazását. 100
