Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

II. fejezet. Találmányok, szabadalmak

Jolira Nemcsak a találmány szolgálati jellegével, hanem a szolgálati találmányért járó díjazással kapcsolatos minden jogvita eldöntése is bírósági útra tartozik. Mind a találmánnyal kapcsolatban a feltaláló által folyamatba tett polgári peres eljárás, mind a találmánnyal kapcsolatban kötött szerződés illetékmentes. Ha tehát a fel­találó a vállalatot perli, a peres eljárás során illetéket nem kell fizetnie, de ez a men­tesség nem terjed ki a per során esetleg felmerülő költségekre, pl. szakértői költség, melynek megfizetésére a bíróság a polgári eljárás szerinti jog alapján kötelezheti a feltalálót. Miután igen gyakran a találmány újításként kezdi pályafutását, előfordul az is, hogy pl. a munkavállaló a munkáltató tevékenységi körébe tartozó újítási javaslatot a munkáltató engedélyével nyújt be újításként más vállalathoz. Abban az esetben, ha az újításnak más vállalathoz történt benyújtása után a munkáltató vállalat az újítás tárgyát képező megoldásra szabadalmat kap, a szabadalmi oltalom hatálya természetesen kiterjed az újításként benyújtott javaslatra is. Az újítást elfogadó és hasznosító vállalat ebben az esetben nem szerez előhasználati jogot [Szt. 14. § (1) bek. és Vr. 7. §], tekintettel arra, hogy az újítási tevékenység a szabadalmazott talál­mányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. Ilyenkor a munkáltató vállalat, mint szabadalmas és az újítást hasznosító vállalat a Szt. III. fejezetének (hasznosítási szerződés) rendelkezései alapján kötnek szerződést, tekintettel arra, hogy a mun­káltató szabadalmas vállalat az újítás másutt történő benyújtásának engedélyezésével hozzájárult ahhoz, hogy a műszaki megoldást az újítási javaslatot elfogadó vállalat hasznosítsa. A szabadalmas vállalat ebben az esetben engedélyezőként, az újítást hasznosító vállalat pedig engedélyesként szerepel. A munkáltató vállalat a hasznosí­tásra vonatkozó engedélyt egy meghatározott műszaki megoldásra adta és ennek következtében a megoldást hasznosító vállalat jogosan hasznosít még akkor is, ha a megoldás ezt követően szabadalmi oltalomban részesül. Ebben az esetben bitorlásról beszélni nem lehet. (L.: OTH állásfoglalása. Szabadalmi Közlöny 1971. évi 1. szám.) A szabadalom engedélyezésekor a szolgálati találmány feltalálójának az Orszá­gos Találmányi Hivatal szabadalmi okiratot ad, mely díszes kivitelben tanúsítja a szabadalom és a feltaláló adatait. „Kiváló Feltaláló” kitüntetést adományozhat a miniszter, az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttesen, nagy­­jelentőségű találmány belföldi feltalálójának, vagy rendszeres feltalálói tevékenység elismeréseként. A vállalati újítási szabályzatban a „Kiváló Újító” kitüntetésre vonat­kozó szabályozásának alapulvételével rendelkezni kell a kitüntetés adományozására vonatkozó előterjesztés feltételeiről és eljárásról, a hasznos eredmény értékelésénél az újítási rendelethez kapcsolódó irányelveket célszerű figyelembe venni. 101

Next

/
Thumbnails
Contents