Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

tárgya élő szervezet, ez a leglényegesebb különbség a ,,biológiai” és a nem biológiai, azaz ipari szabadalom között. (A vegyiparban és gyógyszeriparban alkalmazott mikroorganizmusok ipari eljárás részét képezik, az oltalom ezek­ben az esetekben tehát csak az eljárásra vonatkozik). E lényeges eltérés követ­keztében vált szükségessé különleges rendelkezések alkalmazása a biológiai találmányok oltalmánál, melyekre fajtaszabadalom engedélyezhető. b) Az oltalmazható fajták köre A magyar fajtaszabadalmi oltalom valamennyi növénytani nemzetségre és fajtára alkalmazható. A Szt. ugyan nem tartalmaz semmi elvi korlátozást, gyakorlatilag azonban nyilvánvaló, hogy fajtaoltalmat csak olyan fajtákra fognak kérni, amelyek a magyar klimatikus és ökológiai viszonyok között üzemszerűen termeszthetők. Ez a rendelkezés viszont annyit jelent, hogy az üzemszerűen termeszthető növényfajták vizsgálatának elvégzését biztosítani kell, amit a Szt. kísérleti termesztésnek nevez. c) Az oltalom feltételei -A Szt. keretén belül az egyik leglényegesebb különbség az ipari és fajta­szabadalom között az oltalmi feltételek tekintetében áll fenn. A növény- és állatfajta és az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó fogalmát a Vr. határozza meg. A Vr. 31. § értelmében új a növényfajta akkor, ha alaktani, élettani vagy egyéb tulajdonságai tekintetében legalább egy lényeges jellemzőben különbözik az ismert fajtáktól. A Vr. 31. § (2) bekezdés értelmében ,,egynemű a növényfajta, ha egyedei­­nek lényeges jellemzői — az ivaros és nem ivaros szaporítás sajátosságait figyelembe véve — azonosak.” A lényeges jellemzőket a bejelentő közli és a kísérleti termesztés során a fajta egyedein a közölt jellemzőknek azonosaknak kell lenniük. A Vr. 31. § (3) bekezdés értelmében „viszonylag állandó a növényfajta, ha akár termesztés, akár mesterséges szaporítás — vagy szaporítási ciklus — során lényeges jellemzői megegyeznek a leírásban foglaltakkal”. A nemesített növény csak akkor válik ténylegesen fajtává, ha „fajtastabil”. Akár az állan­dóság, akár az egyneműség elvesztése a fajta megszűnését jelenti és természe­tesen nem létező fajta nem állhat oltalom alatt. Az újdonság, egyneműség és viszonylagos állandóság olyan követelmények, amelyeket leírás vagy rajzok alapján vizsgáim, bizonyítani, megállapítani nem 95

Next

/
Thumbnails
Contents