Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
mékeink minősége szempontjából pedig azért, mert egy bizonyos fejlettségi fok elérése után a nemesítői tevékenység megfelelő ösztönzése a szabadalom vagy ahhoz hasonló jogintézmény nélkül alig képzelhető el. A növényi szabadalom Magyarországon tulajdonképpen nem is- új jelenség. Amióta a régi szabadalmi törvény a múlt század végén hatályba lépett, sor került növényi szabadalmak engedélyezésére. Igaz, hogy komoly akadályt jelentett a törvény rendelkezéseinek merev értelmezése, mely részben az ipari szemlélet ■fúltengésére vezethető vissza. Ezen kívül a régi törvény nem engedélyezett termék oltalmat emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre és ezért a harmincas években a növényi szabadalmakat főleg agrotechnikai eljárás formájába öltöztették. (Ilyen volt pl. cukorrépa-termesztésre vonatkozó eljárás.) A felszabadulás utáni időből egyre több szabadalommal találkozunk, amelyek a növénytermesztéssel függnek össze és mintegy bevezetői a növényfajták szabadalmának. (így pl. Kozma professzor kadarka szelektálásával kapcsolatban kapott oltalmat.) Jelentkeztek szabadalmi igénnyel állattartók is, így NSZK- beli cégeknek adtunk már szabadalmat sertéstartási hizlalási eljárásra, baromfitartásra is. Bár a felsorolt példák csak kiragadott esetek, észrevehető belőlük, hogy a külföldiek mennyire igyekeznek hasznosítani a maguk számára az iparjogvédelem nyújtotta előnyöket. Ugyanakkor azt is tényként kell megállapítani, hogy a hazai feltalálók elég bátortalanul jelentkeznek a mezőgazdaság területéről szabadalmi igénnyel. Az elmondottakból látható, hogy a régi szabadalmi törvény helyes értelmezése alapján biológiai jellegű találmányokra is adtak szabadalmi oltalmat, de csak az előbb említett korlátozással, ami kizárta az élelmezési cikkeket. Ennek az oltalomnak viszont az volt a gyönge oldala, hogy az ipari találmányokra megszabott szabályozás nem volt alkalmas a nemesített növényfajtákra. Ilyen körülmények között fennállt ugyan a lehetőség arra — és ezzel a lehetőséggel éltek is —, hogy nemesített növényfajtára, illetőleg nemesített növényfajtát létrehozó eljárásra szabadalmat adjunk, ez azonban egyáltalán nem volt korszerű és nem tudta betölteni a mezőgazdaság fejlesztésében és a nemesítők ösztönzésében azt a szerepet, amit az ipari szabadalom a saját területén kitűnően megoldott. A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁKRA VONATKOZÓ SZABADALOM KÜLÖN SZABÁLYAI - Szt. 67-71. § a) Fajtaszabadalom A törvény elnevezésében nem tesz különbséget a régi értelemben vett műszaki megoldások és a növény-, illetőleg állatfajták között: mindkettőre szabadalmi oltalmat engedélyez. A növény és állatfajta esetében az oltalom 94