Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
arra az esetre is, ha a megsemmisítési kérelmet az OTH azért utasítja el, mert az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, de a kérelemben közölt adatok alapján indokoltnak tűnik az eljárás folytatása. A megsemmisítési eljárás abban is hasonlít a felszólalási eljáráshoz, hogy amennyiben az érdemi kérdésekkel kapcsolatban a nyilatkozat után is még tisztázás szükséges, az OTH a feleket meghallgatja annak érdekében, hogy a tárgyaláson a kérelem ügyében érdemben lehessen dönteni. A szabadalmi oltalomról való lemondás visszaható hatályú is lehet [30. § c) pont és a 31. § (1) bek.], a szabadalmas tehát a szabadalom keletkezésére visszamenő hatállyal is lemondhat a szabadalmi oltalomról. Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a szabadalmas akkor mondjon le a szabadalmi oltalomról, mikor ellene a megsemmisítési eljárás már megindult. Ez annyit jelent, hogy a lemondás következtében nincs miben dönteni. Miután azonban a megsemmisítési eljárás általában költséggel jár, a költségek kérdésében az OTH még akkor is dönt, ha már nincs megsemmisíthető szabadalom. Ugyanígy fejeződik be az eljárás abban az esetben is, ha a megsemmisítéssel megtámadott szabadalom oltalma a fenntartási illeték joghatályos megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg. Ha a szabadalmas nyilatkozott vagy a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, az OTH tárgyalási napot tűz ki. A megsemmisítés ügyben is tanács jár el, mely a megsemmisítési kérelemnek részben, vagy egészben helyt ad és ennek következtében a szabadalmat vagy korlátozza vagy megsemmisíti. vagy pedig elutasítja a kérelmet és ebben az esetben a szabadalom hatályban marad. Az eljárás költségeit a vesztes fél viseli, a szabadalom korlátozása esetén a költségeket az OTH megfelelően megosztja a felek között. Amennyiben a szabadalom korlátozására kerül sor, az annyit jelent, hogy az igénypont és esetleg a szabadalmi leírás is módosul, tekintettel arra, hogy az oltalmi kör ezen alapszik. Ha tehát az eredeti oltalmi körhöz képest az új oltalmi kör korlátozódik, ez jogilag is és gyakorlatilag is csak akkor valósul meg, ha az igénypontok és esetleg szükség esetén a leírás is ehhez igazodik. Ezt az OTH végzi el és ,,addenda”-nek nevezik. Az addenda-t a szabadalmi leíráshoz csatolják. A megsemmisítési jogerős kérelmet elutasító határozatnak van egy igen fontos következménye is: azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen újabb megsemmisítési eljárást senki nem indíthat. Ha tehát a szabadalom épen kerül ki a megsemmisítési eljárásból, ez tulajdonképpen a szabadalmi oltalom megerősítését jelenti. 86
