Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Ezért a felperesi keresetet csak akkor lehet elutasítani, ha a bizonyítás eredménye alapján megnyugtató módon nem lehet megállapítani azt, hogy az alperes a szabadalom tárgyának a lényeges jellemzőit a felperes találmányából vette át. A szabadalom tárgyának a jellemzői nem teljesen — csak lényeges vonásukban — azonosak a felperestől átvett megoldással. A felperes pl. nem alkalmazott oldható kötést. Ellentmondó tanúvallomások hangzottak el abban a kérdésben, hogy abban az időben, amikor az alperes megismerte a felperes készülékét, a felperes alkalmazott-e az emelő és a felső keresztgerenda között laprugót. Ezért az átvétel részarányának a kérdésében is további vizsgálódásokra, szakértői vélemény beszerzésére és értékelésére van szükség. Az ekként még szükséges bizonyításra tekintettel, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az ítéletet és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.” (Legf. Bír. Pk. IV 20 838/1977. sz.) b) Szabadalombitorlás — Szt. 26. § A szabadalom jog a kizárólagos hasznosításra, illetőleg a szabadalmason kívül mindenkit eltilt a hasznosítástól (természetesen kivételekkel). Aki tehát jogosulatlanul hasznosítja a találmányt, bitorlást követ el. Szabadalom jogilag a hasznosítás a gazdasági tevékenység körében történő használatot, gyártást, forgalomba hozatalt jelenti, ennek alapján nem követ el bitorlást, ha valaki a találmányt tudományos kutatás, oktatás vagy kizárólag magáncélra elkészíti. Nem bitorlás, ha egy szabadalmazott gázégőt a lakásomon fűtőberendezésében való felhasználás céljára magam elkészítem, de bitorlás, ha például kisiparos egy szabadalmazott szerszámgépet egy példányban legyárt műhelyében történő alkalmazás céljára, mert ez már gazdasági tevékenység körében történő hasznosítás. A jogosulatlan hasznosítás a vétkességtől függetlenül bitorlás, a vétkességnek csak a polgári jogi következmények vonatkozásában van jelentősége. A Szt. 26. § (2) bek. a—e) pontjaiban felsorolt polgári jogi következmények akkor is fennállnak, ha a bitorló nem vétkes, a bitorló ugyanis jogellenesen járt el, tehát felelnie kell érte. Kártérítésre azonban csak akkor kötelezhető a bitorló, ha szubjektív vétkesség áll fenn. Ebben az esetben a Ptk. szabályai szerint kell eljárni. Bitorlást csak addig lehet elkövetni, ameddig az oltalom fennáll. Az oltalom megszűnése után a találmány közkinccsé válik és azt mindenki hasznosíthatja.
