Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

— a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosította, vagy erre

— komoly előkészületeket nem tett és

— hasznosítási engedélyt másnak sem adott.

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, lehetőség van a kényszerengedély adására. A kényszerengedély nem automatikus, adására csak akkor kerül sor, ha van valaki, aki kéri. Kényszerengedélyt csak belföldi gazdálkodó szerv kérhet. (Kényszerengedély tárgya természetesen minden magyar szabadalom lehet, függetlenül attól, hogy a szabadalmas belföldi vagy külföldi).

Amennyiben van igény a kényszerengedélyre és a felsorolt feltételek is fennforognak, a szabadalmas még bizonyíthatja, hogy a hasznosítás elmulasztásáért nem terheli felelősség pl. a vállalat nem kapta meg a beruházáshoz szükséges fedezetet, a találmány gyártásához elengedhetetlenül szükséges import áruk nem érkeztek meg stb. Ha a szabadalmas mulasztását igazolja, kényszerengedélyt nem lehet adni.

A Szt. a kényszerengedély kapcsán a vállalat kifejezést alkalmazza; vállalaton a Vr. értelmében (9. §) állami vállalatot, költségvetési szervet, szövetkezetét, kisiparost stb. kell érteni.

A kényszerengedélynek van egy másik fajtája, amikor annak alapját nem a szabadalmas mulasztása képezi, hanem olyan műszaki függőség, melyben az egyik szabadalmazott találmány hasznosítása nem történhet egy másik szabadalmazott találmány hasznosítása nélkül. Ebben az esetben a függő szabadalom (amelyiket nem lehet a másik nélkül hasznosítani) jogosítottja nem tudná használni saját szabadalmát, ha a gátló szabadalom jogosítottja az engedélyt megtagadná. Ilyen esetben indokolt, hogy kényszerengedély adására kerüljön sor, annak ellenére, hogy a gátló szabadalmas esetleg teljes mértékben hasznosítja saját találmányát.

Ha valamelyik vállalat kényszerengedélyt kér, nemcsak azt kell bizonyítania, hogy a felsorolt feltételek fennforognak, hanem azt is, hogy a szabadalmastól megkísérelt hasznosítási engedélyt kérni, és az megfelelő feltételek mellett sem volt hajlandó engedélyt adni. További jogszabályi követelmény az, hogy a kényszerengedélyt kérő bizonyítsa, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. Ha tehát a kérelmező nem rendelkezik a hasznosításhoz szükséges műszaki feltételekkel, a kényszerengedélyt akkor sem kapja meg, ha az összes többi feltételek fennállnak.

A kényszerengedély annyiban hasonlít a licencszerződéshez, hogy abban ugyanazokról a kérdésekről kell rendelkezni, mint a licencszerződésben, de míg a licencszerződés szabad megállapodás tárgya, a kényszerengedélynél a szabadalmas beleegyezését bírói határozat pótolja. De nemcsak ebben hasonlít a kényszerengedély a licencszerződéshez. Mint a licenc szerződés, a kényszer-58