Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
engedély is csak addig állhat fenn, míg a szabadalom él. Ha nincs szabadalmi oltalom, nincs szükség kényszerengedélyre ahhoz, hogy a találmányt bárki hasznosítsa. Ha tehát a szabadalmas lemond a szabadalomról, vagy azt megsemmisítik, a kényszerengedély is megszűnik. A bíróság a kényszerengedélyt megállapító határozatában korlátozást is kimondhat, pl. csak két évre vagy meghatározott mennyiség gyártására stb. ad engedélyt. Eltér a kényszerengedély a licencszerződéstől viszont abban, hogy kizárólagos kényszerengedélyt nem lehet adni, ezt a PUE (5. cikk 4. bek.) is tiltja és a kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. A leglényegesebb hasonlóság a kényszerengedély és a licencszerződés között az, hogy a kényszerengedély alapján is köteles a jogosult díjat fizetni a szabadalmasnak. A díj összegében a felek is megállapodhatnak, megegyezés hiányában ebben a kérdésben is a bíróság dönt. A kényszerengedély jogosítottját közvetlen érdekeltség fűzheti a szabadalmi oltalom fenntartásához és a szabadalomból eredő jogok megőrzéséhez. (Pl. nem állna érdekében a szabadalom megszűnése, mert akkor mindenki szabadon hasznosíthatná a találmányt, ő pedig már fizetett a kényszerengedély alapján történt hasznosításért.) A kényszerengedély jogosítottjának érdekeit védi az a rendelkezés, melynek értelmében a szabadalmi oltalom fenntartása (pl. fenntartási illeték befizetése) és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében (bitorlás esetén) ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szabadalmast. Természetesen az ellen nem tehet semmit, ha a szabadalmas az oltalomról lemond. A kényszerengedély ahhoz a gazdasági tevékenységre jogosult szervhez kötődik, amelyre engedélyezték, azt átruházni nem lehet, a jog átszállása sem lehetséges csak abban az esetben, ha azzal a vállalattal vagy üzemegységgel együtt történik, amelyikkel kapcsolatban megadták. Nincs lehetőség tehát arra, hogy az egyik vállalat a kényszerengedélyt másik vállalatnak átadja, eladja, ezt csak úgy teheti, ha legalább az üzemegység is átkerül a másik vállalathoz. A kényszerengedély jogosítottja hasznosítási engedélyt sem adhat másnak. A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről, de a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását csak akkor kérheti, ha az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a kényszerengedélyes a találmányt nem valósítja meg. A Szt.-en kívül más jogszabály is van, melynek alapján meg lehet akadályozni, hogy pl. a vállalatok a kizárólagos jogot a szabadalom társadalmi rendeltetésével ellentétes célra használják. A Ptk. 175. § (2) bek. értelmében ,,az állam — jogszabály keretei között — jogosult az állami szervek kezelésébe adott vagyontárgyak átcsoportosítására és újrafelosztására”. A szabadalom is vagyontárgy, termelőeszköz. Nem megfelelő kezelése vagy hasznosítása 59
