Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
nül érint minden szabadalmastársat, ezért a Szt. kimondja, hogy harmadik személy részére hasznosítási engedélyt csak akkor lehet adni, ha mindegyik szabadalmastárs egyet ért. Mi történik azonban akkor, ha az egyik szabadalmastárs — tegyük fel minden ok nélkül —, nem járul hozzá a licencadáshoz ? Ilyenkor a joggal való visszaélés esetével állunk szemben, amit a PTK 5. § tilt. Erre az esetre elsősorban az említett 5. § (2) bekezdése vonatkozik, melynek értelmében visszaélésnek minősül, ha a jog gyakorlása a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság károsodására vezet. A szabadalom társadalmi rendeltetése a termelés, a hasznosítás; ennek megtagadása komoly ok nélkül a szabadalomból eredő jog olyan gyakorlása, mely éppen társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra, a hasznosítás megtagadására irányul. Ebben az esetben a hozzájárulást bírói ítélet pótolhatja. Ehhez szükséges, hogy a szabadalmastársak vagy egyikük pert indítson és kérje a bíróságot, hogy a jognyilatkozatot ítéletével pótolja. A szabadalmas a szabadalomról lemondhat, a szabadalom ilyenkor megszűnik. Ha viszont szabadalmastárs mond le a szabadalmi oltalomról, a szabadalom nem szűnik meg, a lemondott hányad ugyanis a részesedési hányad arányában a többi szabadalmastársé lesz. így a szabadalmastárs lemondása tulajdonképpen ajándék a többinek. Az eddig elmondottak természetesen értelemszerűen vonatkoznak a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi bejelentésre is. Joggal való visszaélésnek lehet tekinteni pl. ha az egyik társ nem hajlandó hozzájárulni a szabadalmi bejelentés benyiíjtusához. A szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében a szabadalmastárs egyedül is felléphet. Részesedési hányaduk arányában terhelik a szabadalmastársakat a szabadalommal kapcsolatos költségek. Ha pl. az egyik szabadalmastárs késlekedik a fenntartási illeték fizetésével, a többi, vagy az egyik fizethet helyette; ha valaki bitorlást követ el a szabadalom ellen, a szabadalmastárs egyedül is felléphet a bitorlóval szemben. A szabadalmastársra igen kellemetlen következményekkel járhat, ha a szabadalommal kapcsolatos költségeket az egyik társ saját részesedési hányada arányában nem fedezi: amennyiben a mulasztó társ felhívás ellenére sem fizet, elveszti szabadalmi hányadát, a költségeket viselő szabadalmastárs ugyanis követelheti a mulasztó részének átruházását. Előfordulhat az is, hogy a szabadalmastársak cselekményei eltérnek egymástól. Ez a bejelentési szakaszban is történhet és ilyen helyzetben az OTH az eljárás egyéb adatait figyelembe véve bírálja el az egymástól eltérő cselekményeket. 53
