Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉS - Szt. 17-20. § A szerződéseknek egy különleges, nevesített fajtája a hasznosítási vagy licencszerződés. Licencszerződés tárgya csak kizárólagos jog lehet, mint pl. a szabadalom, védjegy, ipari minta. E szerződés alapján a szabadalmas engedélyt ad a licenc-vevőnek a találmány hasznosítására. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a szabadalmas korlátozza saját kizárólagos jogát. Ezt természetesen nem ingyenesen teszi, mert a jog átadásáért a licencvevő díjat köteles fizetni. Míg az átruházásnál általában a szabadalom egyszeri ,,adás-vételéről” van szó— tehát az esetek többségében a jogviszony létrejötte nem jelent hosszabb időre terjedő műszaki és üzleti együttműködést —, a licencszerződés a szerződő felek között általában hosszabb időre terjedő együttműködést szabályoz. A licencszerződésre is vonatkozik az, amit az átruházásra mondtunk: ez sincs írásbeliséghez kötve, arra nézve sem áll fenn kötelezettség, hogy a licencszerződést a szabadalmi lajstromba bejegyezzék, de mindenki magára vessen, ha ezt elmulasztja és ennek következtében komoly kellemetlenségek érik. A szabadalmas a licencszerződés keretében nemcsak jogot ad, de köteles szavatosságot vállalni azért, hogy a licencszerződés egész terjedelme alatt senki másnak nincs olyan joga a szabadalomra, mely megakadályozná, vagy korlátozná a szabadalom hasznosítását (pl. a szabadalmas ugyanarra területre, ugyanabban az időben, illetőleg ugyanarra az időszakra másnak kizárólagos licencengedélyt adott). A kizárólagos licenc jogosultja megakadályozhatja, hogy más is hasznosítsa a találmányt. Ezért szükséges a licencszerződések bejegyzése a szabadalmi lajstromba. Ha pl. a kizárólagos licenc jogosítottja nem jegyeztette be a licencszerződést a szabadalmi lajstromba és a másik licencvevő pedig bejegyeztetteti, nem léphet fel ellene. Licencszerződést nem szabad kötni a szabadalmi lajstrom megtekintése nélkül. A licencszerződés tárgya a hasznosítási jog engedélyezése, de azt a szerződő feleknek kell meghatározni, hogy ez a jog mire terjed ki, így többek között : — a szabadalmas, a hasznosítási engedélyt mennyi időre adja, — a hasznosítási jog területi kiterjedése, pl. ki lehet kötni, hogy a licencvevő csak belföldön hozhat forgalomba, vagy csak a szerződésben megjelölt államokban, — a hasznosítás nagyságrendjét, pl. a gyártható mennyiséget, — mely igénypontokra terjed ki a hasznosítási engedély, pl. ha a találmány tárgya berendezés és eljárás, meg kell határozni, hogy az engedély mire terjed ki. Amennyiben a szerződő felek a szerződésben a fentiekről nem rendelkeznek, a Szt. értelmében úgy kell tekinteni, hogy a szerződés minden időbeli és 54
