Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

Gyakran fordul elő a vállalatoknál, hogy újítással kapcsolatban helytele­nül hivatkoznak előhasználatra. Ismételten előfordult, hogy a megoldást először újításként nyújtotta be az újító, majd az újítási javaslat tárgyát benyújtotta szabadalmi bejelentésként is. (Az előhasználati jog szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtására az újítás beadása előtt vagy után kerül sor, a lényeges az, hogy a vállalat mikor fogadta el a javaslatot, mert az elfogadást már komoly előkészületnek lehet tekinteni, ha pedig a vállalat a bejelentés időpontjában már hasznosítja az újítást, nem vitás, hogy a használat az elsőbbségi nap előtt kezdődött.) A vállalat az újítóval hasznosítási szerződést köt. A szabadalom engedélyezése után a feltaláló-újító közli a vállalattal, hogy a már szabadalmi oltalom alatt álló találmány további hasznosítását nem engedélyezi. Ha a vállalat erre azzal válaszol, hogy előhasz­nálati joga van, téved. Ez nem vitásan nem az előhasználat esete, tekintettel arra, hogy az ugyanarra a feltalálóra vezethető vissza. A vállalat azonban előhasználati jog hiányában is használhatja a találmányt, kivéve azt az esetet, ha a felek az újítási szerződésben a szabadalom engedélyezése esetére úgy rendelkeztek, hogy a találmányt a vállalat nem hasznosíthatja. Ha ilyen kikötés nincs, a vállalat jogosult a hasznosításra, illetőleg a hasznosítás foly­tatására. Az újító ugyanis azért nyújtotta be a megoldást, hogy a vállalat azt hasznosítsa. A megoldásra vonatkozó oltalom megváltozása nem vonja maga után a hasznosításra vonatkozó engedély megszűnését, azt az engedélyt az újító ugyanis az újítási javaslat benyújtásával adta meg. Ilyen irányú szerződési kikötés hiányában tehát az újító nem tilthatja meg a találmány hasznosítását. Más kérdés, hogy a szabadalom engedélyezése következtében esetleg nem indokolt-e a hasznosítási szerződés módosítása, nemcsak azért, mert a díjazási időszak szükségszerűen megváltozik, de lehet, hogy más szempontból is indokolt a módosítása (díjkulcs nagysága). Nem tekinthető előhasználatnak az sem, ha a vállalat engedélyt ad arra, hogy az újító újítási javaslatát más vállalatnál adja be. Ebben az esetben a két vállalat közötti jogviszonyra nem az előhasználatra vonatkozó rendelkezé­seket kell alkalmazni, ha az átadó vállalat az újítás tárgyát képező megoldást szabadalmaztatja. Az átadási jogügylet célja ebben az esetben is az volt, hogy az átvevő hasznosíthassa a megoldást és az oltalomban beállott változás a jogügyletnek ezt a tartalmát nem változtatta meg. Ilyenkor az Szt.-nek a licencszerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. (Az OTH 14. sz. állásfoglalása). Az átvevő vállalat tehát — ellenkező tartalmú szerző­déses kötelezettség hiányában — a szabadalom engedélyezése után is jogosult a találmány hasznosítására. 50

Next

/
Thumbnails
Contents