Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
JOGUTÓDLÁS - Szt. 15. § A szabadalom részben a feltaláló személyéhez fűződő jogokat biztosít, ezek elidegeníthetetlenek, részben pedig vagyoni jogokat, melyek természetesen jogutódlás tárgyai lehetnek. A jogutódlás kifejezése csak azt jelenti, hogy a szabadalmas személyében változás következett be. (A szabadalmas lehet természetes és jogi személy is.) Amennyiben a szabadalmas személyében bekövetkezett változás szerződésen alapuló jogutódlás, pl. az egyik vállalat átruházza a szabadalmat a másik vállalatra, akkor átruházásról beszélünk. Ha viszont a jogutódlás alapja nem szerződés, hanem egyéb jogcím, azt átszállásnak nevezzük. Átszállás például természetes személyek esetében az öröklés, jogi személyek esetén a vállalatok összevonása, szétválasztása. Átszállás lehetséges természetes és jogi személy viszonylatában is: a szolgálati találmány feltalálóját megillető jog a szabadalomra a törvény erejénél száll át a munkaadóra. A jogutódlás vonatkozhat a szabadalom egészére, vagy annak bizonyos eázmei hányadára (fele, harmada, negyede vagy akár 5%-ban). A jogutódlás természetesen nemcsak a szabadalom esetében, hanem a szabadalmi bejelentésnél is lehetséges. Nem lehet jogutódlás tárgya a találmány műszaki tárgyának (a megoldásnak) egy része, magát a találmányt nem lehet felosztani. Ennek következtében nincs lehetőség arra, hogy egy vagy több igénypontot átruházzunk, a többit pedig megtartsuk. Csak eszmei hányad képezheti jogutódlás tárgyát. Nirics akadálya annak sem, hogy a jogosított a bejelentés jogát engedje át meghatározott országok körére vagy akár minden más államra. Az átruházás szerződéses jogviszony alapján jön létre és ezekre az ügyletekre természetesen a PTK vonatkozó rendelkezései az irányadók. Nem szabad összetéveszteni az átruházást a hasznosítási (licenc-szerződéssel). Ez utóbbira az Szt. is tartalmaz előírásokat, míg az átruházásnál a kötelmi jogot kell figyelembe venni (PTK). A szerződéskötéssel kapcsolatban a PTK nem követeli meg az írásbeliséget, jogilag tehát nem érvénytelen a szabadalom átruházására vonatkozó szóbeli szerződés. Tekintettel azonban arra, hogy a szabadalom átruházási szerződések túlnyomó többsége vállalatok (szövetkezetek) között jön létre, vagy pedig a két fél egyike jogi személy, aligha képzelhető el, hogy gazdálkodó szerv ne ragaszkodjék az írásbeliséghez. Természetes személyek között sem ajánlatos, hogy eltekintsenek az írásbeliségtől, amennyiben az ügylet tárgya a szabadalom átruházása. Engedélyezésekor a szabadalom belekerül a szabadalmi lajstromba. A Szt. nem teszi kötelezővé az átruházás, illetőleg átszállás bejegyzését a szabadalmi lajstromba, azonban ennek elmulasztása sem ajánlatos, mert kellemetlen következményekkel járhat. ,,Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző 4* 51
