Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
kapott, hanem azért, mert az alapítólevélben e tevékenységre engedélyt kapott. A szabadalom a vállalat számára azt jelenti, hogy Magyarországon más vállalat, szövetkezet vagy kisiparos nem hasznosíthatja, gyárthatja a szabadalmazott találmányt. Amennyiben az alapítólevélben meghatározott tevékenységi kör pl. nem terjed ki arra a területre, melybe a szabadalmazott találmány tartozik, a vállalat a szabadalom ellenére sem gyárthatja azt. A szabadalmas mást eltilthat a gyártástól, jogot adhat a gyártásra, de maga csupán a szabadalom birtokában annak tárgyát nem gyárthatja. Ugyanaz a helyzet magánszemély esetében is. A szabadalom nem jelent kisipari tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt, csak azt jelenti, hogy más — akár vállalat, akár kisiparos —, a találmányt nem gyárthatja. (Szabadalom esetén az iparengedély megadásánál el lehet tekinteni az előírt képesítéstől, egyéb kedvezményt a szabadalom nem biztosít.) A Szt. értelmében kizárólagos hasznosításnak kell tekinteni a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében történő rendszeres előállítását, használatát és forgalombahozatalát. A Szt. törvény alapján kétféle szabadalmat engedélyezünk: termékszabadalmat és eljárási szabadalmat. Eljárási szabadalom esetén az oltalom hatálya az eljárás alkalmazására terjed ki. Az eljárási szabadalomnál nagyon lényeges az, hogy a szabadalmazott eljárással közvetlenül előállított termékre is kiterjed a szabadalmi oltalom. Miután annak megállapítása, hogy a termék szabadalmazott eljárással készült-e vagy sem, a legtöbbször igen nehéz, a Yr. itt is vélelmet állít fel, pielynek alapján az ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy*"a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. Nem áll fenn ez a vélelem abban az esetben, ha a termék előállítására más eljárás is ismeretes (pl. szakcikkben, tankönyvben leírták). Ezt nevezzük közvetett oltalomnak. A szabadalmas további joga az, hogy a fent felsorolt tevékenységre másnak hasznosítási (licenc) engedélyt adjon. Abban az esetben, ha a vállalat nem akarja a szabadalmat maga hasznosítani, engedélyt ad más vállalatnak a gyártásra, forgalomba hozatalra stb. és ezért természetesen ellenszolgáltatást, licencdíjat kérhet. Az is lehet, hogy a vállalat maga is hasznosítja a találmányt vagy érdekeit nem sérti, ha azt más is hasznosítja. Ebben az esetben is licencadásra kerülhet sor, mely a saját hasznosítás mellett még külön nyereséget biztosít a vállalatnak. Magánszemélyek ma a legritkább esetben rendelkeznek a találmány gyártásához szükséges jogi és anyagi feltételekkel. Nem szolgálati találmánynál a feltaláló ugyancsak a hasznosítási szerződés keretében engedélyezi a találmány hasznosítását vállalatnak vagy szövetkezetnek. A Szt.-ben felsorolt hasznosítási módokat egymástól függetlenül is lehet alkalmazni, a vállalat pl. a találmányt csak saját céljára gyártja, nem hozza 43
