Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
forgalomba (célgép), de az esetek többségében a szabadalmas többféle hasznosítási módot alkalmaz, pl. gyárt, forgalomba hoz és licencengedélyt is ad. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a szabadalomhoz fűződő jog kihat a termék és áruforgalomra is. A szabadalomhoz kapcsolódó egységes jogot a szabadalmas hasznosítási formákra oszthatja fel és mint részjogokat átruházhatja. A törvényi oltalom természetesen e részjogokra is kiterjed. A szabadalom hatálya azonban nem korlátlan, a szabadalomból eredő jog kimerül, ha a szabadalmas a szabadalmazott találmány tárgyát szabályszerűen forgalomba hozta. A vevő a vételárban megvette a jogot, hogy a találmányt rendeltetésszerűen használja, alkalmazza. Ha a vevő a találmány tárgyát harmadik személynek eladja, a szabadalmas ellene nem léphet fel, mert jogszerű szerzés esete áll fenn és az első eladással a szabadalomból eredő jog kimerült. A lényeg a rendeltetésszerű használat: ha a találmány pl. elektronikus magtisztító, a vevő a gépet magtisztítás céljára használhatja, bérbe adhatja, kölcsönbe adhatja, de magát a gépet nem gyárt hatja, még egy gépet sem gyárthat. A törvény tiltja a joggal való visszaélést [PTK 5. § (1)]. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon [Ptk. 4. § (2)]. E rendelkezések a szabadalom területére is érvényesek. Kizárólagos joggal jobban lehet visszaélni, mint nem kizárólagos joggal. A szabadalmas kizárólagos joga addig szolgálja a társadalom érdekét, ameddig a társadalomnak a találmánnyal szemben fennálló igényét kielégíti. Ha azonban a kizárólagos jog alkalmazása ezzel ellentétes, azt már a joggal való visszaélésnek kell tekinteni. A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani. Ha erre nincs lehetősége, köteles másnak hasznosítási engedélyt adni. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, lehetőség van kizárólagos jogának a korlátozására. Ezt a korlátozást kényszerengedélynek nevezzük (Szt. 21. §). c) A szabadalmi oltalom időtartama — Szt. 12. § A szabadalom engedélyezésével az OTH a találmányra végleges oltalmat ad. Az oltalom húsz évig tart, kezdő időpontja a bejelentés benyújtásának időpontja. Az oltalom tehát visszahat a bejelentés napjára; a bejelentés napja és az oltalom engedélyezése között eltelt időszakot is úgy kell tekinteni, hogy az oltalom az alatt is fennállt. Amennyiben a bejelentő az uniós elsőbbség kedvezményét igényelte (Szt. 43. §), tehát amikor az elsőbbségi nap korábbi, mint a bejelentési nap, az oltalom ebben az esetben is csak a bejelentés napjára hat vissza és az oltalom ez utóbbi időponttal kezdődik. 44
