Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

Ha ugyanazt a találmányt ketten is bejelentették, akkor a későbbi elsőbbséggel rendelkező bejelentéssel kapcsolatos eljárást fel kell függeszteni [48. § (3) bek.] mindaddig, míg a másik bejelentés tárgyában határozathozatalra nem kerül sor.

c) Szolgálati találmány — Szt. 9. §

A találmányok jelentős részét a feltalálók munkaviszony keretében, rájuk bízott feladatként, a vállalat eszközeivel és egyéb támogatásával hozzák létre. A találmány kidolgozásához így a vállalat komoly mértékben járul hozzá és ennek következtében indokolt, hogy annak eredményéből is részesüljön. Ilyen esetben a találmánnyal kapcsolatos személyiségi jog és feltalálói díjigény a feltalálót, a találmány, illetőleg a szabadalom hasznosításának joga pedig a vállalatot illeti meg. Azt a találmányt, amely a fent említett körülmények között jött létre, szolgálati találmánynak nevezzük. Ahhoz, hogy a találmány szolgálati jellegű legyen, a következő feltételek fennállása szükséges:

— a feltaláló és a vállalat között fennálló munkaviszony, ha a feltaláló nem munkavállaló, egyéb jogviszony is alapja* lehet a „szolgálati” jellegnek, pl. szövetkezeti tagság, megbízási vagy vállalkozási jogviszony;

— a feltaláló kötelezettsége, hogy a jogviszony keretében a találmány tárgykörébe tartozó megoldást dolgozzon ki. A kötelezettség sohasem vonatkozhat találmány kidolgozására, erre senkit nem lehet kötelezni, a kötelezettség csak arra vonatkozhat, hogy pl. meghatározott műszaki feladatot kell elvégezni, új konstrukciót vagy eljárást kell kidolgozni, melynek eredménye esetleg találmányt tartalmaz.

A munkaviszony fennállásának eldöntése nehézséget nem okoz. Munkaviszonynak kell tekinteni természetesen a másodállást és a mellékfoglalkozást és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is. A munkaviszonyon kívüli egyéb jogviszony esetében viszont célszerű, ha a felek előre megállapodnak az annak keretében esetleg létrejövő találmányra vonatkozó jog tekintetében, ami sok kellemetlen jogvitát előzhet meg.

A vállalat tehát jogszabályi rendelkezés és nem átruházás alapján szerzi meg a szolgálati találmányt. Nincs lehetőség arra, hogy a feltaláló nem szolgálati találmányából átruházással vagy egyéb módon szolgálati találmány legyen. A feltaláló átruházhatja a vállalatra a találmányát, de abból már nem lesz szolgálati találmány ti. ha szolgálati találmány volt, a feltaláló nem ruházhatja azt át a vállalatra (legfeljebb abban az esetben, ha a vállalat lemondott a találmányról, beleegyezett abba, hogy azzal a feltaláló rendelkezzék, és a feltaláló az így megszerzett találmányt később visszaruházza a

40