Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

vállalatra). Annak viszont semmi akadálya, hogy a feltaláló nem szolgálati találmányát a vállalatra ruházza át.

Ha a szolgálati találmányra az OTH szabadalmat engedélyez, a szabadalmas a vállalat lesz. A vállalat tulajdonosi jogát csak az a rendelkezés érinti, hogy amennyiben sem a találmányra, sem a szabadalomra nem tart igényt, a találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja rendelkezik, de csak abban az esetben, ha a vállalat ehhez hozzájárul. A vállalatnak a találmánnyal kapcsolatos érdektelensége tehát nem elegendő' ahhoz, hogy a feltaláló megkapja a találmányt vagy a szabadalmat, a vállalat pl. jogosult lemondani a szabadalmi oltalomról, jogosult nem használni a találmányt, de ez nem vezet arra, hogy azzal a feltaláló rendelkezik. A vállalat hozzájárulásának egyértelműen kizárólag arra kell vonatkoznia, hogy a találmánnyal, illetőleg a szabadalommal a feltaláló rendelkezzék. A feltalálón természetesen ezekben az esetekben az esetleges jogutódokat is érteni kell. A vállalat hozzájárulásával a szolgálati jelleg megszűnik és a találmánnyal, illetőleg szabadalommal, utóbbi esetben a szabadalmi lajstromban történt feljegyzés után a feltaláló rendelkezik.

A szolgálati jelleggel kapcsolatos vita a feltaláló és a vállalat között bírói útra tartozik, abban sem az OTH, sem a felettes szerv nem dönthet.

A találmány „szolgálati" jellege a fent meghatározott feltételektől függ, tehát nincs akadálya annak, hogy pl. Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár szolgálati találmány feltalálója legyen. A szolgálati találmánnyal és az arra adott szabadalommal a vállalat rendelkezik, de a feltalálót feltalálói díj illeti meg [(1. 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet]. Nem szolgálati találmány feltalálóját feltalálói díj nem illeti meg, ebben az esetben a feltaláló és a hasznosító vállalat a fizetési feltételeket hasznosítási (licenc) szerződésben állapítják meg.

A fentiekből következik az is, hogy a szolgálati találmány bejelentésére is csak a vállalat jogosult, a vállalat dönti el, hogy kér-e szabadalmat vagy nem. Ha a feltaláló tévedésből maga jelenti be a szolgálati találmányt, ezen még lehet segíteni. A feltaláló és a vállalat közös nyilatkozatban közölheti az OTH-val a szolgálati jelleg fennállását. Vita esetén azonban már bírói döntés szükséges.

Abban az esetben, ha a vállalati dolgozó találmánya nem tekinthető szolgálati találmánynak, akkor arra sem az Szt. 9. §, sem aVr. 5. §, sem pedig a feltalálók díjazására vonatkozó 45/1969. (XII. 29.) sz. Korm. rendelet rendelkezései nem vonatkoznak (ez utóbbi ugyanis csak a szolgálati találmány feltalálójának díjazásáról rendelkezik).

41