Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
b) A szabadalmi igény — Szt. 7. § A szabadalmi oltalomra vonatkozó igény alanyi jog, ami annyit jelent, hogy a bejelentett találmányra a szabadalmat engedélyezni kell, ha az megfelel a Szt.-ben meghatározott feltételeknek. A szabadalom engedélyezése tehát nem az OTH tetszésén múlik, a bejelentést csak abban az esetben lehet elutasítani, ha az a jogszabályban meghatározott anyagi és alaki követelményeknek nem tesz eleget. Szabadalmat Magyarországon bárki kérhet, aki jogképes személy. Külföldi bejelentő esetében a jogképességet a bejelentő hazai jogszabályai alapján kell eldönteni. Az általános rendelkezés mellett a szabadalom megszerzésének különös feltétele az, hogy a szabadalom csak a feltalálót, illetőleg jogutódját illeti meg. A feltaláló személyével kapcsolatos vélelem érvényesül az igényjogosultság tekintetében is. A szabadalomra az rendelkezik igényjogosultsággal, aki a találmányt az OTH-nál korábbi elsőbbséggel bejelentette. E vélelem ellenkezőjét is bizonyítani lehet, természetesen csak a jogszabályban meghatározott hatóságok előtt. Az OTH az igényjogosult személyében történő változást csak akkor fogadja el, ha azt az érdekelt megfelelő okmánnyal bizonyítja. Ilyen okmány a bírósági ítélet (találmánybitorlás esetén), hagyatéki végzés (a feltaláló halála esetén), de változás történhet az igényjogosult személyében szerződés alapján is, ha például a bejelentő szabadalmi igényét más személyre vagy vállalatra ruházza át. Ebben az esetben sem hiányzik a hatósági határozat, mert a szerződés alapján az OTH hatósági határozattal állapítja meg az igényjogosult személyében történt változást, illetőleg a bejelentés átruházását. Abban az esetben, ha a találmányt többen, közösen alkották, mint feltalálótársakat a szabadalom közösen illeti meg őket. A jogutódlás lehetősége természetesen itt is fennáll. A bejelentésben fel kell tüntetni mind a szerzőség, mind a szabadalmi igény részarányát, melynek elmulasztása esetén az OTH a Vr. 4. § értelmében mindkettőt egyenlőnek tekinti (pl. 4 bejelentőtárs esetén mindegyik bejelentőtárs részaránya 25 — 25%). Előfordul az is, hogy ugyanazt a találmányt egymástól teljesen függetlenül többen is kidolgozták. Ebben az esetben a szabadalmi igény azt illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ezért lényeges az, hogy a feltalálók és a vállalatok a találmányt minél előbb bejelentsék az OTH-nál. A későbbi elsőbbséggel rendelkező bejelentő ugyanis akkor sem szerzi meg a szabadalomra való igényjogosultságot, ha bizonyítani tudja, hogy időben előbb dolgozta ki a találmányt, mint az, aki korábbi elsőbbséggel jelentette be. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben a találmány egymástól független kidolgozásáról van szó és nem arról, hogy valaki a találmányt mástól jogellenesen szerezte meg (találmánybitorlás). 39
