Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
A szellemi alkotásokhoz fűződő oltalom személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a feltalálónak. A személyiséghez fűződő jog a Polgári Törvénykönyvön alapul (PTK). A PTK védi a külön jogszabályok, mint pl. a Szt., és a külön jogszabályok által nem védett szellemi alkotásokat is. A PTK-án alapul az a rendelkezés is, hogy aki a személyhez fűződő jogokat sérti, az ellen az irányadó polgári jogi igényekkel lehet fellépni. A feltalálót érintő sérelem az, ha feltalálói minőségét vonják kétségbe, vagy pedig a találmánnyal kapcsolatos egyéb személyhez fűződő jogait sértik. A feltaláló személyéhez fűződő jogok megsértése esetén a sértett fél a PTK 84. §-ban meghatározott jogi igényeket támaszthatja. Gyakorlatilag e rendelkezésen épülnek fel a Szt.-nek a szabadalmi bitorlásra vonatkozó rendelkezései is (26. §). Az új PTK azonban a kártérítés kérdésében tovább ment a réginél, mert lehetővé teszi a nem vagyoni kár megtérítését is. A PTK 354. §-a értelmében ,,a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.” E rendelkezés különösen olyankor kerülhet alkalmazásra, amikor találmánybitorlást követtek el (Szt. 25. §). A feltaláló személyéhez fűződő jogok elidegeníthetetlenek. A találmány feltalálója nem változik meg, ha a találmányra engedélyezett szabadalmat átruházták, akkor sem, ha a szabadalom megszűnik és akkor sem, ha a feltaláló meghal. Egyébként a PUE is úgy rendelkezik (4ter cikk), hogy a feltalálói minőséget a szabadalmi okmányokon fel kell tüntetni. A névfeltüntetés joga természetesen egyben annyit is jelent, hogy a feltaláló jogosult az anonimitásra is és kérheti, hogy nevét ne tüntessék fel azokon az iratokon és okmányokon, melyeken a feltaláló nevének feltüntetését jogszabály nem írja elő. A vagyoni jogok viszont átruházhatók, elidegeníthetők, örökölhetők, természetesen a hatályos jogszabályok által meghatározott keretek között. Ennek alapján tehát á feltalálói minőség nem örökölhető, de örökölhető pl. a szabadalomra vonatkozó igény, a szabadalom, a feltalálói díj stb. Az Szt. 7. § rendelkezik arról is, hogy a szabadalmi bejelentési eljárás során történő közzététel előtt a bejelentés tárgyát, a találmányt csak a feltaláló, illetőleg jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A bejelentőnek érdeke lehet, hogy a találmány a közzététel előtt ne kerüljön nyilvánosságra. A hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal, ha az a bejelentés előtt történt, ugyancsak újdonságrontó (Szt. 2. §), még akkor is, ha a nyilvánosságra hozatal jogellenes cselekmény eredménye. 38
