Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
származnak, fantáziaszavak, a véletlen folytán azonban az ország nyelvén, ahol oltalmat igényelnek, értelmük — és pedig erkölcsi felfogást sértő értelmük — van. Lehet azonban jogszabályt, vagy erkölcsi felfogást sértő ábra is, például horogkeresztre emlékeztető kialakítás stb. A másnak személyi jogát sértő megjelölések A személyhez fűződő jogokat a Polgári Törvénykönyv biztosítja. A védjegyjoggal összefüggésben elsősorban a névviseléshez fűződő jog jöhet figyelembe, más nevének a jogtalan alkalmazása védjegyben sem megengedhető. Hasonlóképpen jogsértőnek minősül a más képmásával vagy hangfelvételével való visszaélés, jogosulatlan felhasználásuk, sokszorosításuk. Mindezekre tekintettel zárja ki a védjegytörvény az ilyen megjelöléseket az oltalomból. Magától értetődő, hogy a jogosult hozzájárulása esetében — akái névről, akár képmásáról, vagy hangjáról van szó — nincs akadálya a jogszerzésnek. A közismert védjegyek oltalma Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy a védjegytörvény hatálya csak a lajstromozott megjelölésekre terjed ki, vagyis, hogy védjegynek csak a szabályszerű lajstromozással oltalom alá helyezett megjelölések minősülnek, az ún. közismert védjegyek oltalmát ennél bizonyos értelemben tágabban fogja fel védjegytörvényünk. Az ilyen védjeggyel azonos, vagy ezekkel összetéveszthető megjelölést ugyanis kizárja az oltalomból, akkor is, ha az országban nincs lajstromozva. Széles körben ismert, nagy hírnévnek örvendő védjegy jogosulatlan alkalmazása ugyanis a vásárlók félrevezetésének fokozott veszélyét rejti magában, hiszen ahhoz különleges jó képzetek fűződnek. A jogosulatlan használat jelentősen rontja a közismert védjegy jó hírnevét is. Közismertnek az országon belül széles körben ismeretes védjegyek minősülnek. Azt, hogy egy adott védjegy közismertnek tekinthető-e, a konkrét esetben mérlegeli és dönti el az iparjogvédelmi hatóság. Amellett, hogy e védjegyekkel kapcsolatban a kizáró ok akkor is fennáll, ha az országban nincsenek lajstromozva, az értelmezés egyéb vonatkozásban is tágabb, bármilyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban tesznek közismert védjeggyel összetéveszthető megjelölésre vonatkozó bejelentést, az oltalmat el kell utasítani, tehát nemcsak azonos vagy hasonló áruk esetében. A gyakorlatban tehát két változatban merülhet fel a közismert védjeggyel való ütközés. Vagy olyan közismert védjegyről van szó, amelyet nem lajstromoztattak országunkban, — mint pl. a „Volga” vagy a „Moszkvics” szovjet 210 t
