Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták

Hangsúlyoznunk kell azonban azt is, hogy önmagában az a tény, hogy egy szóvédjegynek „értelme” van, nem jelent oltalomra alkalmatlanságot minden esetben, (id. a „Salami” megjelölés gépekre, járművekre minden további nélkül oltalmazható, hiszen a vonatkozó árukkal nincs az említett módon összefüggésben).

Rá kell mutatni továbbá arra is, hogy az a tény, hogy ilyen jellegű, jelentésű szó része a védjegynek, nem oltalomból kizáró körülmény, amennyiben a megjelölésnek más, megkülönböztetésre alkalmas eleme is van (pl. jellegzetes ábrával kiegészített, vagy egyéb szóval, szóelemmel olyan módon összetett, hogy nem a megkülönböztetésre alkalmatlan elem a domináló).

Nem ritka eset a joggyakorlatban az sem, hogy a védjeggyel ellátni kívánt termék (pl. cipő, öngyújtó) ábrázolására igényelnek védjegyoltalmat. A törvény az ilyen megjelölést is kifejezetten kizárja az oltalomból, mint megkülönböztetésre alkalmatlant. A tapasztalat azt is mutatja, hogy néha a bejelentő ilyen módon valójában az általa „formatervezett” kivitelt kívánja iparjogvédelmi oltalomban részesíteni, nevezetesen a rövidebb oltalmi időtartamot jelentő ipari mintaoltalom helyett védjegyoltalomban.

A KIZÁRÓLAG AZ ÁRU FAJTÁJÁT, MINŐSÉGÉT, MENNYISÉGÉT, JELLEMZŐIT, RENDELTETÉSÉT, ÉRTÉKÉT, SZÁRMAZÁSI HELYÉT VAGY ELŐÁLLÍTÁSI IDEJÉT FELTÜNTETŐ MEGJELÖLÉSEK

A tartalmuk következtében megkülönböztetésre alkalmatlan, egyéb, a védjegy funkciójának betöltésére alkalmas elemmel, elemekkel nem rendelkező megjelölésekre általában jellemzők az előzőkben mondottak. Az áru fajtáját, minőségét, jellemzőit, rendeltetését, származási helyét, idejét és hasonló jellegű adatokat fel lehet tüntetni a védjegyoltalomra bejelenteni kívánt megjelölésben, erre a gyakorlat számos példát is nyújt, mint az alkoholos, vagy alkoholmentes italok címkéjén stb. Önmagukban azonban ezeknek az adatoknak a védjegyoltalomban való részesítése nem lehetséges, egyrészt mert méltánytalanságot okozna a hasonló tevékenységi kört folytató versenytársak szempontjából, másrészt, mert a vevők számára sem tölthetné be az ilyen védjegy a valóságos védjegy funkciót. Az e csoportba sorolható megjelölések oltalomképességét általában kizárják az egyes országok védjegy jogszabályai, sőt az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény is felsorolja azokat, mint oltalomra alkalmatlanokat.

E megjelölésekre is vonatkoznak az előző pontban foglaltak, amikor is az idegen nyelven való alkalmazásról, illetve a kisebb módosítással kialakított megjelölésekről volt szó. Például gyógyszerekkel kapcsolatban csupán rendel205