Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták

AZ ÁRU MEGJELÖLÉSÉRE ÁLTALÁNOSAN HASZNÁLT MEGJELÖLÉSEK. AZ ÁRU EGYSZERŰ ÁBRÁZOLÁSA

Ilyennek minősülnek a termékek és szolgáltatások nevei. Nyilvánvaló, hogy az árunév nem lehet alkalmas megkülönböztetésre, hiszen azt az árucsereforgalom során bárki szükségszerűen alkalmazza. Az ilyen megjelölésre engedélyezett védjegyjog — amely, mint látni fogjuk, kizárólagos jog, csak a védjegyjogosultnak teszi lehetővé az alkalmazást —, sértene mindenki mást, aki az áru értékesítése során a megnevezést alkalmazni kívánná. Nem igényel bővebb magyarázatot, hogy az áru neve ilyen helyzetben nem alkalmas védjegyoltalomra. „Asztali bor” borokra, „rózsa” virágokra, „pb-gáz” propán-bután gázra nyilvánvalóan nem megkülönböztetőképes.

A joggyakorlat az olyan megjelöléseket is eszerint minősíti, amelyek nem magyar, hanem idegen nyelven jelentik az áru általánosan használt jelzését, nevét. így foglalt állást például a Találmányi Hivatal a „Yam” és „Legumine” (legume: főzelék, zöldség, francia) szavakkal kapcsolatban, amelyeknek élelmiszerekre kérték az oltalmát, „Orchideái” megjelölésnél orchideák vonatkozásában. Mint látjuk, oltalomra akkor is alkalmatlanok az ilyen megjelölések, ha kisebb módosítással, kiegészítéssel, csonkítással vagy összetételben alakították ki azokat (pl. az említett „legumine” vagy „orchideái” esetében).

Nem hozható fel eredményesen e felfogással szemben az az érv, hogy az adott magyar vásárlóközönség szempontjából az idegen nyelvű szavak nem érthetők, vagyis fantáziaszónak minősülnek, nem fejezik ki érthetően az áru nevét, így megkülönböztetésre, vagyis lajstromozásra alkalmasak. Gondoljunk arra, hogy sok idegen országból eredő termék kerül forgalomba országon belül is, amelyeken az ilyen jellegű „feliratok” természetszerűen szerepelnek, vagy szerepelhetnek, a származási ország nyelvén. Az ilyen szó oltalma tehát annak ellenére méltánytalan volna, hogy nem magyar nyelvű, hiszen nemcsak egyetlen szállító alkalmazza, alkalmazhatja az adott nyelven az eligazító feliratokat, amelyek a termékről célszerűen vagy szükségszerűen tájékoztatnak. Sőt gyakran belföldi előállítású, de exportból visszamaradt magyar terméken is idegen nyelvű adatok, feliratok szerepelnek. Érthető, hogy ezeknek védjegyoltalom útján való kisajátítása éppoly méltánytalan lenne, mintha magyar nyelven tüntetnék azt fel.

Vannak egyéb olyan megjelölések is, amelyeket bizonyos áruk kapcsán rendszeresen, általánosan alkalmaznak. így pl. a gyógyszertárakkal, gyógyszerekkel kapcsolatban az ókori görög kígyós (Aesculap) jelzés, vagy az áruk törékeny voltát jelző, ismert ábra stb. Ezeknek a számára a védjegyoltalom engedélyezése ugyancsak indokolatlan, méltánytalan, illetve a vásárlók szempontjából — 'mivel e jelekkel különböző termelők gyártmányai kapcsán találkoznak — céltalan volna.

204