Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ ANYAGI JOGI SZABÁLYOZÁS A védjegyekre vonatkozó anyagi jogi szabályozás a Vt. és aVr. előírásaiban található meg. A következőkben ezekből az előírásokból kiindulva igyekszünk egyrészt a rendelkezések okát, célját fejtegetni, másrészt azokra a teendőkre, sajátosságokra rámutatni, amelyek a gyakorlati jogalkalmazás szemszögéből fontosnak mondhatók. A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉG. LAJSTROMOZÁSI KÖTELEZETTSÉG A védjegy alapvető funkciója, rendeltetése az, hogy az azonos vagy hasonló rendeltetésű termékeket illetőleg szolgáltatásokat egymástól megkülönböztesse. Bár a védjegyekkel kapcsolatos irodalomban, különböző cikkekben, egyes szerzők gyakran egyéb funkcióknak is azonos értékelést kísérelnek meg adni, a valóságban minden egyéb szerep, amelyet a védjegy betölthet — minőséget kifejező, garancia-, árképző stb. — erősen másodlagos jelentőségű, amely a piaci versenyben az áru értékesítése során adott esetben előfordulhat, valójában azonban nem tartozik a védjegy jogi értelemben vett lényegéhez. A magyar védjegytörvény is ezt az egyértelmű felfogást tükrözi, elsődleges követelményként állítja fel a megkülönböztető képességet, mint az oltalom előfeltételét. A megkülönböztető képesség, megkülönböztető jelleg megléte a védjegyoltalom megszerzésének és megtartásának tehát egyik legalapvetőbb problémája. A védjegyoltalomban részesíttetni — azaz lajstromoztatni — kívánt megjelölés kiválasztásánál a legelső és egyik legfontosabb követelmény annak vizsgálata, hogy a kialakított, megtervezett megjelölés a jogszabály és az e téren kialakult joggyakorlat értelmében megkülönböztetésre alkalmasnak minősül-e. Az első kérdés, hogy a megjelölések, megkülönböztetések milyen változatai minősülnek oltalmazhatónak. A törvény e tekintetben eligazítást nyújt, bár felsorolása — a technika további fejlődésére is gondolva, amely a jövőben a megjelöléseknek más változatait is lehetővé teszi — nem kategorikus. Szövegezése szerint „különösen” szavak, szóösszetételek ábrák, képek, színösszetételek, sík- vagy térbeli alakzatok, hangjelek, fényjelek, továbbá e felsorolt megjelölések együttes alkalmazásai, kombinációi tölthetnek be védjegy szerepet. Meghatározzák a jogszabályok azokat a jellegzetes negatív ismérveket is, amelyeknek fennállása esetében nem lehet megkülönböztetésre alkalmasnak tekinteni a megjelölést: 203