Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
1895-ben napvilágot látott, gyakorlatilag 80 éven át a védjegyoltalom alapjául szolgált, egészen 1970. július 1-ig, amikor a jelenleg is hatályos, minden szempontból korszerűnek tartott 1969. évi IX. számú törvény felváltotta. Államközi kapcsolataink a védjegyek oltalma terén is meglehetősen élénkek voltak, már a XIX. század végétől kezdődően. Ezekről majd a nemzetközi védjegyoltalom keretében számolunk be részletesebben. A védjegyekre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok lényegében két csoportra oszthatók. Egy részük azokat az anyagi és eljárásjogi szabályokat és egyéb kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a magyarországi védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására és egyéb védjegyügyekre vonatkoznak. Más részük olyan védjegyeket érintő nemzetközi megállapodás, amely országunkra nézve is hatályos, és rendelkezései a magyar állampolgárok külföldi jogszerzését érintők, vagy külföldiek magyarországi védjegyügyeiben intézkednek. Mivel e nemzetközi egyezmények törvénybe vannak iktatva, a magyar szabályozás áttekintése során ezeket is olyan módon kell kezelnünk, mint áz eredetileg belföldön létrejött szabályozást, és így kaphatunk teljes képet a védjegyügyekre vonatkozó magyarországi hatályos rendelkezésekről. A nemzeti (hazai) védjegyoltalomról a következő jogszabályok intézkednek : — 1969. évi IX. törvény a védjegyekről (Vt.); — 2/1970. (VII. 1.) OMFB—IM számú rendelet a védjegyekről szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról (Vr.); — 4/1970. (VII. 1.) IM számú rendelet a bírósági eljárásról védjegyügyekben (Bvr.); — Ill—OTH —1970. számú hirdetmény a védjegybejelentés alaki szabályairól ; — 45/1968. PM számú és — 27/1970. PM számú rendelet az illetékekről. A nemzetközi jellegű előírások a következő jogszabályokban találhatók: — Az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény egyes rendelkezései (1970. évi 18. tvr.); — A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás (1973. évi 29. tvr.) és végrehajtási szabályzata; — A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás (1970. évi 18. tvr.); — A gazdasági és tudományos — műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek oltalmáról szóló megállapodás (1975. évi 8. tvr.). 202