Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
bocsátás és kereskedelmi forgalomba hozatal útján bekövetkezett közismertség az, amit a bejelentett fajta vonatkozásában vizsgálni kell. Ezzel szemben a bejelentett fajtával szembeállítandó „test” fajtáknál — melyektől a bejelentett fajtának legalább egy lényeges jellemzőben különbözni kell — a közismertség nem korlátozódik a forgalomba hozatalra és az áruba bocsátásra, amint ezt a fenti felsorolásban ismertettem. Az új szöveg tehát az újdonság fogalommeghatározását is egyértelműbbé tette. Az Egyezmény abszolút újdonságot követel meg, a vizsgálat során tehát az uniós államok nemcsak a saját területükről, hanem más államból származó újdonságrontó adatokat is kötelesek figyelembe venni. Az oltalom egyéb feltételei (egyneműség, állandóság, fajtanév) tekintetében a konferencia a hatályos szöveget nem változtatta meg, egy kivétellel: a régi meghatározás [6. cikk (1) bek. a) pont] értelmében csak élettani vagy alaktani jellemzőt lehetett lényegesnek tekinteni. Az új szövegből törölték az élettani és alaktani jelzőt. Ez a módosítás teljesen megfelel a magyar meghatározásnak [Vr. 31. § (1) bek.] amelynek értelmében a növényfajtát nemcsak akkor lehet újnak tekinteni, ha alaktani vagy élettani tulajdonságai tekintetében különbözik legalább egy lényeges jellemzőben az ismert fajtáktól, haiipm akkor is, ha a különbség egyéb tulajdonságú tekintetében áll fenn. Vizsgálat Az Egyezmény az oltalom engedélyezés feltételeinek kötelező vizsgálatát írja elő. A vizsgálat legfontosabb része a kisparcellás kísérleti termesztés. A bejelentő által rendelkezésre bocsátott szaporítóanyag felhasználásával az oltalmat engedélyező hatóság (vagy megbízás alapján más szerv) végzi el a kísérleti termesztést az UPOV Tanács irányelvei figyelembevételével. A diplomáciai konferencia ugyan nem változtatta meg a vizsgálatra vonatkozó 7. cikk szövegét, de a vizsgálat kérdésében már ezt megelőzően jelentős fejlődés következett be. Az Egyesült Államokban a vizsgálatnak a kísérleti termesztési részét maga a bejelentő végzi. Az engedélyező hatóság viszont az újdonság kérdésében végez számítógépes ellenőrzést. Az Egyezmény szövege sehol nem követeli meg, hogy a vizsgálatot az engedélyező hatóság végezze, de az UPOV államokban abban a kérdésben soha nem volt vita, hogy csak hivatalos vizsgálatot lehet elfogadni. Az Egyesült Államok csatlakozásának egyik legnagyobb akadályát a kötelező hivatalos vizsgálat képezte. Első pillanatra a két vizsgálati rendszer közötti különbség nagyobbnak tűnik, mint amit az eredmények mutatnak. Kísérleti termesztésnél a bejelentett fajtával szemben állítandó fajták száma szükségszerűen korlátozott. 176
