Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
A számítógépbe viszont tárolni lehet minden ismert fajta adatait, így az újdonság szempontjából ez a vizsgálat valószínűleg jobb. Az amerikai vizsgálat a bejelentő kötelességévé teszi az egyneműség és állandóság vizsgálatát, ha viszont a bejelentő hamis eredményt közöl, saját magát csapja be, mert nem egynemű és nem állandó fajta nem versenyképes. Az amerikai fajtaoltalmi rendszer tehát nem épített ki hivatalos vizsgálati hálózatot, ennek felállítása igen költséges. A csatlakozás elé tornyosuló nehézségeket az UPOV Tanács nyilatkozattal oldotta meg, mely a következőket tartalmazza: — Az Egyezmény 7. cikkében előírt vizsgálat magában foglalja a kísérleti termesztést, melynek elvégzése a szerződő államok hatóságainak a feladatát képezi. Abban az esetben, ha az engedélyező hatóság a kísérleti termesztés elvégzését a bejelentőtől követeli meg, ez az eljárás is megfelel az Egyezmény előírásainak, ha — a kísérleti termesztést a hatóság által meghatározott irányelvek figyelembevételével végzik és az oltalom engedélyezéséig folytatják, — a bejelentőt kötelezik a bejelentett fajta szaporítóanyagából meghatározott mennyiségnek az előírt helyen való letételére, — az engedélyező hatóság a kísérleti termesztést megtekintheti. Az UPOV Tanács fenti állásfoglalása alapján tehát az amerikai vizsgálati rendszer megfelel az Egyezmény előírásainak, így a csatlakozást veszélyeztető vizsgálat kérdését is sikerült semlegesíteni. A fenti értelmezés alapján egyben megszűnt a vizsgálat merev értelmezése is. A vizsgálat az oltalomengedélyezési eljárás legköltségesebb része. Még virágoknál is két-három év a kísérleti termesztés, melyet egyszerre több helyen végeznek. Bármilyen apró is a kis parcella, sok helyen, több éven át végzett kísérleti termesztés jelentősen megdrágítja az eljárást. Éppen ez a helyzet teszi szükségessé, hogy a vizsgálatot a tagállamok lehetőleg nemzetközi munkamegosztásban végezzék és a vizsgált eredményt a többiek is elismerjék. A vizsgálati munka megosztására már több UPOV állam között kétoldalú megállapodás jött létre és ezek lényegesen megkönnyítik az engedélyező hatóságok munkáját. Az ideális megállapodás az lenne, ha az egyik UPOV államban végzett vizsgálati eredményt a többi UPOV állam köteles lenne elfogadni, ebben az esetben ugyanis a bejelentőnek csak egy kísérleti termesztés költségeit kellene viselnie. Előbb-utóbb nyilván a jelenleginél lényegesen egyszerűbb és főleg olcsóbb kísérleti termesztési rendszert kell bevezetni, aminek az alapját már az UPOV államokra kötelező vizsgálati irányelvek képezik. A kísérleti termesztéssel kapcsolatban van még egy gyakorlati kérdés, mely elsősorban a dísznövény és zöldség nemesítőket érdekli. Mind a dísznövényeknél, mind a zöldségeknél rendkívül gyorsan változik a vásárló közön-12 177
