Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
Ennek következtében egy trópusi ország nem igen számolhatott a növényi unióhoz való csatlakozással, mert mezőgazdasága a fajtalistában felsorolt fajok többségét esetleg egyáltalán nem termesztette. E mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a világ többi részein, még mérsékelt égövön is — a táplálkozás alapját képező növényfajták teljesen eltérnek attól, ami az európai és azon alapuló kultúrkörön belül alakult ki. A diplomáciai konferencia ezt a visszás helyzetet szüntette meg akkor, amikor eltörölte a listát és az Egyezmény most csak azt írja elő, hogy az uniós állam hány fajt köteles oltalmazni: csatlakozáskor öt fajt, ezt követő három éven belül összesen további tíz fajt, hat éven belül tizennyolc fajt, 8 éven belül huszonnégy fajt. A módosított Egyezmény ezen kívül még figyelembe vette azt is, hogy a fejletlen mezőgazdasággal rendelkező vagy monokultúrás államok részére még a fenti rendelkezés is nehézséget okozhat. Az Egyezmény 4. cikkének új (4) bekezdése értelmében az unió Tanácsa hozzájárulhat, hogy az unióhoz csatlakozni óhajtó állam az oltalmat az előírtnál kevesebb fajra terjessze ki, vagy az oltalom a bevezetésére megszabott határidőt meghosszabbítsa, vagy akár mindkét lehetőséget alkalmazza. Az uniós államok részére biztosítandó kedvezmény már ennél korlátozottabb, uniós állam esetében a Tanács csak a határidők meghosszabbítását engedélyezheti (15. bek.). Az oltalom feltételei Az oltalom a fajta nemesítőjét vagy jogutódját illeti meg, ha a bejelentett fajta új, egynemű, állandó és megfelelő névvel rendelkezik. A szabadalmi rendszer máig is adós maradt a találmány fogalmának meghatározásával, de ez nem akadályozta meg sem a feltalálói tevékenységet, sem a szabadalmi rendszer széles körű alkalmazását. A fajtaoltalom viszont a nemesítési tevékenység meghatározásával maradt adós, de az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében annak leszögezése, hogy az oltalom a nemesítőt illeti, arra mutat, hogy az egyszerű kiválasztás és a tálalás nem vezethet az oltalom elnyerésére. Tény viszont az, hogy több ország jogszabálya egyáltalán nem zárja ki az oltalomból az ún. talált fajtát. Az előkészítő munka során az oltalom feltételei közül csak az újdonság volt az, mely vita tárgyát képezte és ennek eredménye a hatályos szöveg megváltoztatásához vezetett. A főszabály értelmében a fajta akkor új, ha egy vagy több lényeges jellemzőben határozottan különbözik valamennyi egyéb fajtától, melynek léte az oltalom kérésekor közismert, függetlenül attól, hogy az új fajta kiinduló anyagának eredete mesterséges vagy természetes volt. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a szabadalmi újdonságrontás fogalmától eltérően a fajtánál nem újdonságrontó, ha a bejelentés előtt a fajtát pl. szak173
