Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
cikkben vagy előadás keretében ismertetik, de az sem újdonságrontó, ha állami elismerésre bejelentik az arra illetékes állami szervnél. A félreértések elkerülésére a 6. cikk (1) b) pont kifejezetten leszögezi: — a nemesítőnek „nem esik terhére” az, hogy a fajta tanulmányokban előfordult, vagy, hogy — hivatalos jegyzékben bejelentették. Látszólag ez jelentős eltérés a szabadalmi rendszer szigorú újdonság fogalmától, a valóságban azonban ez még sincs így. A találmány leírása, műszaki lényegének előadás keretében történő ismertetése elegendő ahhoz, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósíthassa, ebben az esetben tehát megszűnik az újdonság. Növényfajtánál a fajta leírása egyáltalán nem teszi lehetővé a fajta előállítását, ahhoz vagy a szaporítóanyag vagy a nemesítési eljárás megismétlése lenne szükséges. Eddig az újdonságrontást kétféle módon lehetett megállapítani: a) áruba bocsátás és forgalomba hozatal alapján, akkor, ha a bejelentett fajtát a bejelentési országban a bejelentés időpontjában, a többi országban pedig négy évnél régebben áruba bocsátották vagy forgalomba hozták; b) a bejelentett fajtáknak nincs olyan lényeges jellemzője, mely a közismert fajtáktól megkülönböztetné. Mit jelent e két rendelkezés gyakorlatilag. A bejelentés időpontjáig az áruba bocsátás és forgalomba hozatal tilalma a bejelentési országban megfelel az ipari szabadalmi rendszerekben az újdonságra vonatkozó követelménynek; a négy éves kedvezményes időszak, melyen belül a más országban történt áruba bocsátás és forgalomba hozatal nem jelent újdonságrontást, teljesen idegen az ipari szabadalomnál. E rendelkezés értelmében a fajta bejelentője külföldi forgalomba hozatal révén meggyőződhet a fajta piacképességéről, vagy éppen annak ellenkezőjéről, anélkül, hogy az a hazai bejelentés szempontjából újdonságrontó lenne, de viszont számolnia kell azzal, hogy az újdonságrontás ténye fenn fog állni abban az országban, ahol a fajtát forgalomba hozta. A négy év tehát olyan lehetőség, mellyel nagyon óvatosan kell bánni. A diplomáciai konferencia elfogadta e rendelkezés módosítását és a négy év helyett hat év az az időszak, melyen belül más országban — tehát nem a bejelentési országban — a fajtát áruba lehet bocsátani vagy forgalomba lehet hozni anélkül, hogy ez újdonságrontásnak számítana. A hatéves kedvezmény azonban csak a szőlőkre, erdei, gyümölcs-, és díszfajtákra vonatkozik, a többi fajokra továbbra is a négy év az irányadó. A fentinél lényegesen fontosabb változás az, amely a bejelentési országban történő áruba bocsátásra és forgalomba hozatalra vonatkozik. Ennek értelmében az uniós állam nemzeti jogszabálya rendelkezhet úgy, hogy a bejelentés 174