Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

arról, hogy nemzetközi bejelentés esetén meddig lehetséges a bejeletés módosítása.

6. A PCT 64. § (3) bek. a) pont alapján a szerződő állam kijelentheti, hogy a nemzetközi bejelentések nemzetközi közzétételét saját viszonylatában nem követeli meg. Elvileg előforudlhat, hogy a bejelentő nemzetközi becsak olyan államokat jelölt meg, melyek a nemzetközi közzétételtől eltekintenek. Ebben az esetben a Nemzetközi Iroda nem teszi közzé a nemzetközi bejelentést (az elsőbbségi naptól számított 18. hónap eltelte után). Ha a bejelentő mégis kéri a közzétételt, a Nemzetközi Iroda a bejelentést még a 18. hónap eltelte előtt is azonnal közzéteszi.

Abban az esetben, ha nemzetközi bejelentés tárgyát képező találmányt vagy szabadalmat olyan ország hivatala teszi közzé (pl. hazai eljárás során), mely közölte, hogy nemzetközi bejelentésnél a nemzetközi közzétételt nem követeli meg, a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést mégis közzéteszi. A szerződő állam teljesen függetlenül közölheti, hogy nem követeli meg a nemzetközi közzétételt, de ha az azonos találmányt tartalmazó hazai bejelentést közzéteszi, a nemzetközi bejelentés is közzétételre kerül (pl. hazai bejelentési elsőbbséggel nemzetközi bejelentés benyújtására kerül sor. A nemzetközi bejelentésben megjelölt államok mind olyanok, melyek a nemzetközi bejelentések nemzetközi közzétételét nem követelik meg. A szerződő állam azonban a hazai bejelentést közzéteszi. E közzététel következménye, hogy az azonos tárgyú nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Iroda is közzéteszi).

7. a) A PCT alkotói figyelembe vették a regionális szabadalmi rendszerek — elsősorban az akkor még előkészítés alatt álló „európai” szabadalmi rendszer — különleges követelményeit. Regionális szabadalmi rendszerben vagy a bejelentő határozza meg, hogy a regionális rendszerhez tartozó mely államokban óhajt kapni (ilyen lesz a már aláírt „európai” szabadalomengedélyezési eljárás), vagy pedig a regionális szabadalmi rendszert létrehozó szerződés szabja meg, hogy a bejelentő csak az összes szerződő állam területére kiterjedő oltalmat kaphat, függetlenül attól, hogy a bejelentésében hány államot tüntetett fel (ezt a megoldást alkalmazza a közös piac közösségi szabadalmi rendszere).

Abban az esetben, ha a bejelentő a PCT útján óhajt regionális oltalmat szerezni, az államok PCT szerinti megjelölése, illetőleg kiválasztása a regionális szabadalmi rendszer vonatkozásában csak akkor hatályos, ha a regionális szabadalmi rendszert létrehozó szerződés kötelezően nem írja elő, hogy egy regionális szabadalmi rendszerhez tartozó állam megjelölését az összes állam megjelölésének kell tekinteni. Ha tehát magyar bejelentő a PCT útján akarja az „európai” szabadalomengedélyezési eljárást igénybe venni, a nemzetközi bejelentésben fel kell tüntetni mindazokat a regionális rendszerhez tartozó államokat, amelyekben oltalmat óhajt kapni; közösségi szabadalomra vonatkozó nemzetközi bejelentés esetén viszont bejelentése hatályát nem korlátoz159