Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
A Szerződés alapján lehetőség van arra is, hogy a közzétételhez hatály csak akkor fűződjék, ha a közzétett nemzetközi bejelentés másolata a megjelölt hivatalhoz megérkezik. A megérkezés időpontját a megjelölt hivatalnak közzé kell tenni. A fentiekre vonatkozóan a megjelölt államoknak jogszabályi szinten kell rendelkezniük. Amennyiben hazai jogszabály a nemzetközi közzétételhez fűződő hatályról nem rendelkezik, a nemzetközi bejelentés közzétételének a megjelölt államban ugyanaz a hatálya, mint a hazai bejelentés közzétételének. Ez a hatály akkor is beáll, ha a hazai közzététel nyelve nem azonos a nemzetközi közzététel nyelvével. A Szerződés rendelkezéséből nyilvánvaló az is, hogy abban az államban, ahol a hazai közzétételhez semmiféle hatály nem fűződik, a nemzetközi bejelentés közzétételéhez sem fűződhet hatály, illetve az állam nem kötelezhető arra, hogy ilyent biztosítson. A Szerződés kihirdetése esetén tehát a nemzetközi közzététellel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell. 5. A bejelentőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megjelölt ország hivatalánál bejelentését módosíthassa. A megjelölt hivatal előtti módosításra akkor kerülhet sor, ha — a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést a nemzetközi kutatási jelentéssel együtt a megjelölt hivatalnak megküldte, vagy ha — a bejelentő a bejelentés másolatát közvetlenül és nem a Nemzetközi Irodán keresztül nyújtja be, annak fordítását benyújtotta és az illetéket befizette. A módosításokat a fenti határidőtől számított egy hónapon belül lehet benyújtani. Amennyiben a bejelentés nem érkezett a megjelölt hivatalhoz az előírt húsz hónapon belül, bejelentő fenti jogát a húsz hónap lejártától számított négy hónapon belül gyakorolhatja. Ezek a rendelkezések vonatkoznak azokra az államokra, amelyekben nincs szükség arra, hogy a bejelentő a bejelentés benyújtása után külön kérje az eljárás vagy vizsgálat megszakítását. Az említett határidőket kell alkalmazni akkor, ha a nemzeti törvényhozás más határidőt nem szab meg, de a szerződő országnak jogában áll, hogy hoszszabb határidőt is engedélyezzen. Nemzetközi előzetes vizsgálat esetén a húsz hónapos határidő helyett huszonöt hónapot kell figyelembe venni. Magyarországon bizonyos körben a teljes vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha a bejelentő azt kifejezetten kéri. A teljes és halasztott vizsgálatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseink figyelembevételével kell majd tehát rendelkezni 158
