Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

eredeti példányt a Nemzetközi Irodának (a Szellemi Tulajdon Világszervezeté­nek Nemzetközi Irodája, mely a PCT igazgatási szervekért is fog működni, illetve gyakorlatilag ezt a feladatot már ma is ellátja), a másik példányt, a kutatási példányt pedig a nemzetközi kutató hatóságnak küldi meg. A kutató hatóság a nemzetközi bejelentés vonatkozásában megvizsgálja a technika állását és erről jelentést készít. A jelentés csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a nemzetközi bejelentés tartalmával kapcsolatosak. A nemzetközi kutatási jelentés birtokában a bejelentő dönthet, főlytatja-e a nemzetközi bejelentési eljárást, módosítja-e a bejelentést vagy visszavonja. Ha a bejelentő az eljárás folytatása mellett dönt vagy a nemzetközi bejelentést módosítja, a kutató hatóság a nemzetközi bejelentést az esetleges módosítással és a nem­zetközi kutatási jelentéssel együtt megküldi a bejelentő által megjelölt államok szabadalmi hivatalainak. A megküldéssel kezdődik a nemzetközi bejelentési eljárás ún. nemzeti szakasza. A nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Iroda legkésőbb az elsőbbségi naptól számított 18 hónap eltelte után közzéteszi, a bejelentő azonban korábbi közzétételt is kérhet. A PCT értelmében a szerződő államok kijelenthetik, hogy a nemzetközi közzétételt nem követelik meg. Ha a bejelentő csak olyan államokat jelölt meg, melyek eltekintenek a nemzetközi közzétételtől, a nem­zetközi bejelentést a Nemzetközi Iroda a bejelentő kérésére is csak akkor teszi közzé, ha annak első nemzeti közzététele megtörtént, vágj7 a bejelentésre az első szabadalmat engedélyezték. A nemzet bejelentés jogi hatályú a PCT alapján a szerződő államban kettős: a) a szerződő államban a nemzetközi bejelentést hazai bejelentésnek kell tekinteni; b) a nemzetközi eljárást nemzetközi bejelentés esetében az elsőbbségi naptól számított húsz hónap eltelte, vagy ha ez hosszabb, a nemzetközi kutatási jelentés elkészítése előtt csak a bejelentő kifejezett kívánságára lehet el­kezdeni. A bejelentő tehát egy nyelven benyújtott, egy nemzetközi bejelentéssel annyi nemzeti bejelentést hoz létre, ahány államot a nemzetközi bejelentésben megjelölt. A megjelölés azt jelenti, hogy a bejelentő a megjelölt államban oltal­mat óhajt kapni. b) A nemzetközi előzetes vizsgálat A nemzetközi előzetes vizsgálat a bejelentő kérelmére indul meg. A nem­zetközi előzetes vizsgáló hatóság megvizsgálja, hogy a bejelentett találmány rendelkezik-e az újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság * 148

Next

/
Thumbnails
Contents