Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
ad D. A Nemzetközi Iroda a Világszervezet titkársága és a jelenlegi szervezeti felépítésben nemcsak a Világszervezet, hanem az összes iparjogvédelmi unió igazgatását is ellátja. E tevékenysége következtében a Nemzetközi Iroda súlya és tekintélye messze felülmúlja azt, ami hasonló igazgatási jellegű szerveknél tapasztalható. A Nemzetközi Irodát a főigazgató irányítja. Feladata kettős, nemcsak legfőbb tisztviselője az Irodának, hanem egyben képviseli a Világszervezetet is. Ez utóbbi minőségben a főigazgató tehát az ENSZ főtitkárához hasonló szerepet tölt be a szellemi tulajdon területén. A főigazgatót a közgyűlés nevezi ki a koordinációs bizottság javaslata alapján, kinevezése hat évnél rövidebb nem lehet. A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő részt vesz a Világszervezet minden szervének ülésén, de szavazati jog nélkül. A Nemzetközi Iroda tisztviselőit a főigazgató nevezi ki, ideértve a helyettes főigazgatókat is, ez utóbbiak kinevezéséhez azonban a koordinációs bizottság jóváhagyása szükséges. A tisztviselők kinevezése a lehető „legszélesebb földrajzi alapon” kell, hogy történjék. Ennek gyakorlati megvalósítása egyelőre még sok nehézségbe ütközik, elsősorban szakmai és nyelvi okok következtében. Az egyes uniók felépítése mutatis mutandis, követik a Világszervezet vázolt rendszerét. Lényegesebb eltérés az, hogy az uniókban csak egy közgyűlés van, tehát konferencia nincs és csak a nagyobb uniók rendelkeznek végrehajtó bizottsággal, melyek feladata megegyezik a Világszervezet koordinációs bizottságáéval. Mint említettük mindegyik iparjogvédelmi unió igazgatási szerve a Világszervezet Nemzetközi Irodája és ennek következtében ez utóbbi főigazgatója egyben főigazgatója az unióknak is. A szellemi tulajdon nemzetközi rendszere nem tekinthető túl egyszerűnek, de ez volt talán a legcélszerűbb megoldás a fejlődés és a nemzetközi tekintély biztosítása érdekében. Csírájában felismerhető az egész szervezet a stockholmi revízió előtti BIRJPI-nél is. Eddigi működése arra vall, hogy a nagyfokú összetettség nem ment az eredménye rovására. A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) Az 1883. március 20-án létesült és azóta hat alkalommal felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezmény átfogja az iparjogvédelem egész területét. Ide tartozik a találmány, védjegy, ipari és használati minta, kereskedelmi név, származás- és eredetmegjelölés és a tisztességtelen verseny elleni védekezés. Az ipari tulajdont — az Egyezmény szövege ezt a kifejezést használja — a legtágabban kell érteni és az egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és nyersanyagtermelésre is. 142
