Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

világszervezeti igazgatási tevékenység ezekhez mérten elég csekély. Miután a fent említett kérdések közvetlenül érintik az uniókat, beleegyezésük nélkül ezekben a kérdésekben akkor sem lehet dönteni, ha a közgyűlésen kétharmados többség hozta volna a határozatot.

ad B. A konferencia a Világszervezet uniós és nem uniós tagállamaiból áll. Létszáma tehát nagyobb lehet, mint a közgyűlésé, hatásköre azonban lényegesen kisebb. A konferencia feladata, hogy megtárgyalja a szellemi tulajdont érintő általános jellegű kérdéseket, de határozatot nem hozhat, csak ajánlásokat tehet. A konferencia határozathozatali joga a következő kérdésekre terjed ki: saját költségvetése, a jogi-műszaki segélyprogram és a megfigj^elők részvételének az engedélyezése. Nagyon lényeges feladata viszont a konferenciának a Világszervezetet létrehozó egyezmény módosítása.

A konferencia tulajdonképpen a közgyűlés „ifjúsági szervezete”, melynek célja, hogy bevonja a fejlődő államokat a szellemi tulajdon körébe. A Világszervezet konferenciájához való csatlakozás nem jelent semmiféle kötelezettséget hazai jogszabályozás tekintetében, tehát iparjogvédelemmel nem rendelkező vagy az iparjogvédelmi fejlődés kezdetén tartó országok is minden nehézség nélkül csatlakozhatnak a konferenciához. A csatlakozás révén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlődő állam közvetlenül is „quasi bentről” ismerje meg az uniós tagsággal járó előnyöket. A konferencia, mint nemzetközi fórum és a szellemi tulajdon „hithirdető” szerve igen alkalmas arra, hogy a jogiműszaki segély felhasználásával propaganda tevékenységet fejtsen ki a fejlődő országok körében.

A Világszervezetet létrehozó egyezmény 1971-ben lépett hatályba, a konferencia is 1971 őszén tartotta első ülését. Hosszabb időnek kell azonban eltelnie ahhoz, hogy le lehessen mérni, mennyiben valósítja meg a konferencia a hozzáfűzött reményeket.

adC. A Világszervezet operatív szerve a koordinációs bizottság. A közgyűlés részben igen nagy létszámmal rendelkezik és ezenkívül nem lehet túl gyakran összehívni, tehát szükség van olyan szervre, mely a közgyűlés megbízása alapján a gyakorlati kérdésekben segíti a főigazgatót. A koordinációs bizottság a közgyűlés vonatkozásában végrehajtó, a Nemzetközi Iroda vonatkozásában előkészítő, tanácsadó szerv. Állásfoglalásait és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Nagy jelentőségű kérdésekben nem dönthet a koordinációs bizottság, ezek a közgyűlés hatáskörébe tartoznak — mint pl. a költségvetés, program —, de ezek lebontása, gyakorlati megvalósítása gyors intézkedést igényel, és ez a koordinációs bizottság hatáskörébe tartozik. Ez az oka, hogy a koordinációs bizottság csak egyszerű szótöbbséggel dönt, ezzel biztosítva a gyors és hatékony intézkedéseket.

Nagyon jelentős szerepe van a koordinációs bizottságnak a főigazgató meg-140