Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

— vagy közvetlenül — ellenőrzi a Nemzetközi Iroda tevékenységét. A főigaz­gató jelentéseit és javaslatait is a közgyűlés hagyja jóvá — ide értve más nemzetközi megállapodások igazgatására vonatkozó megegyezést is, mint pl. a növényi egyezmény által létrehozott unió igazgatására vonatkozó megálla­podást. A közgyűlés dönt a Nemzetközi Iroda munkanyelvének megválasztá­sában, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyakorlatát. A munkanyelv az egyik legkényelmetlenebb kérdés, mert nem könnyű össze­egyeztetni az igényeket a célszerűséggel. Az igazgatási gépezetnél minél keve­sebb nyelv alkalmazása célszerű, viszont nemzetközi szervnél indokolt a több­­nyelvűség. Elvi síkon alig lehet ezt az ellentmondást eldönteni; a Nemzetközi Iroda munkanyelvként az angolt és franciát használja, az értekezlet nyelve pedig az angol, francia, orosz és spanyol. A közgyűlés határozatképességéhez (quorum) a tagállamok felének jelen­léte szükséges. A közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza, ez a főszabály. Vannak esetek azonban, amikor ennél nagyobb többség szük­séges. így pl. a nemzetközi megállapodás igazgatására vonatkozó jóváhagyás­hoz a közgyűlés szavazatainak háromnegyede, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tével kötendő megállapodáshoz a szavazatok kilenctizedé szükséges. Az utóbbi években igen sok fejlődő állam csatlakozott az uniókhoz és így várható, hogy ezek az államok csatlakoznak a Világszervezethez is. Sokszor azonban problematikus lehet a szervezet minden ülésén való részvétel — pénz­ügyi vagy egyéb okokból —. Figyelemmel a fejlődő államok ilyen természetű nehézségeire az egyezmény lehetővé teszi az ún. „postai” szavazást arra az esetre, ha a tagállamok fele nincs jelen, tehát nincs meg a határozatképesség. Ebben az esetben, de csak akkor, ha legalább a tagállamok egyharmada jelen van, a Nemzetközi Iroda közli a határozatot a közgyűlésről távolmaradt államokkal és felhívja azokat, hogy szavazatukat vagy a szavazattól való tartózkodásukat a közlést követő három hónapon belül közöljék. A határidő lejárta után az Iroda megállapítja, hogy hány állam közölte szavazatát, ill. tartózkodását. Amennyiben a szavazást közlő államokkal együtt biztosítható a határozatképesség — és a javaslat az előírt többséget megkapta — a hatá­rozat véglegessé válik. Az előzőekben már említés történt, hogy egyes esetekben nem elegendő az előírt többség, a határozathoz az is szükséges, hogy a javaslat a Párizsi és a Berni Unióban is megkapja az ott előírt többséget. Ilyen eljárás szükséges: — a főigazgató kinevezésére, — a nemzetközi megállapodások igazgatására, — a székhely áthelyezésére vonatkozó határozathozatalhoz. Az igazgatási tevékenység zömét a Párizsi, valamint egyes külön uniók és a Berni Unió részére végzi a Nemzetközi Iroda. A kizárólag

Next

/
Thumbnails
Contents