Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között
bekezdése ugyanis kimondja, hogy a megállapodásnak 3., 7., 12., 13., 14., (2) bekezdés 15. és 17. cikkeinek rendelkezései kiterjednek olyan találmányokra, ipari és használati mintákra is, melyek ugyan nem a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés során végzett tevékenység eredményeképpen jöttek létre, de olyan műszaki dokumentáció részét képezik, melyet a megállapodásban részt vevő' egyik ország a másik országnak ad át. Hasonlóképpen kiterjeszti a megállapodás hatályát az 1. cikk (2) bekezdés a 3., 7., 16. és 17. cikkek vonatkozásában azokra a korábban önállóan lajstromozott védjegyekre, amelyeket a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeként előállított termékek megjelölésére használnak. Míg a megállapodás első cikke azt határozza meg, hogy a megállapodás találmányokra, ij)ari és használati mintákra (továbbiakban műszaki alkotásokra) terjed ki, addig a második cikk ezeket a műszaki alkotásokat két kategóriába osztja, a közös és önálló műszaki alkotásokba. A közös műszaki alkotásokon kell érteni a megállapodás értelmében azokat, amelyeket a megállapodásban részes országok állampolgárai társszerzői viszonyban hoztak létre függetlenül attól, hogy a műszaki alkotás megszületése melyik ország területén volt. Ezeknél a műszaki alkotásoknál a műszaki alkotásokhoz fűződő jog azokat az országokat illeti meg, amelyeknek állampolgárai társszerzőként azok létrehozatalában részt vettek vagy pedig az országoknak azon szervezetei, melyeknek a szerzők munkavállalói. A KGST országok között igen sok nemzetközi-tudományos kutató-, tervezési stb. intézet tudományos gyártási egyesülés, kollektíva jött jétre, és a megállapodás értelmében azokat a műszaki alkotásokat, amelyeket jlyen szervek keretében hoztak létre, abban az esetben ha a szerzők a megállapo dásban részes egy vagy több ország állampolgárai, ugyancsak közös műszaki alkotásoknak kell tekinteni. Azok a megállapodások, amelyek a fent említett nemzetközi szervezetnek létrehozására vonatkoznak, ettől eltérően is rendelkezhetnek. Az említett nemzetközi szervezetekben létrejött műszaki alkotásokhoz fűződő jog a részt vevő országokat, illetve az országoknak szerveit illeti meg. Igen gyakran fordul elő, hogy bizonyos munkákat a KGkST államok közül ketten vagy többen finanszíroznak. Ha ilyen munkák lebonyolítására vonatkozó megállapodásokat előírják, akkor e munkák végzése során létrejött műszaki alkotásokat is közös műszaki alkotásnak kell tekinteni. A megállapodás meghatározza azt is, hogy mit kell a műszaki alkotáshoz fűződő jogon érteni. Ezek a jogok a következők: a) jog a találmány ipari és használati minta jogi oltalmának biztosítására, valamint a találmány ipari és használati minta hasznosítására a saját ország területén belül; 123
