Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között
b) jog a találmányok ipari és használati minták jogi oltalmának biztosítására harmadik országokban; c) jog a találmányok ipari és használati minták felhasználásával gyártott termékeknek exportálására; d) jog a találmány ipari és használati minta szellemi alkotásként való átadására, amely lehet térítés nélküli átadás, átadás a kidolgozásra fordított költségek bizonyos részének megtérítésével vagy a licenc szerződés alapján. Ab), c) és d) pontokban előírt jogok alapján a felek a műszaki alkotásokat harmadik országokban hasznosíthatják, illetve ezek részére adhatják át, és ez egyáltalán nem lehet közömbös a másik vagy a többi jogosított ország számára. A megállapodás ezért úgy rendelkezik, hogy a b), c), d) pontban biztosított jogokkal csak az összes érdekelt fél kölcsönös megállapodása alapján lehet élni, tehát a saját országon kívüli bármiféle hasznosítás vagy ingyenes átadás is csak az arra jogosult társak előzetes engedélyezésével lehetséges. A megállapodás értelmében önálló műszaki alkotásnak kell tekinteni azokat a találmányokat, ipari és használati mintákat, amelyeket a megállapodásban részes országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés megvalósítása eredményeképpen ez országok egyikének állampolgára hozott létre. E rendelkezés alól kivételt képez az, ha nemzetközi tudományos kutató stb. szervezetekre, valamint közösen finanszírozott munkákra vonatkozó megállapodások ezeket a műszaki alkotásokat is közös műszaki alkotásnak tekintik. Az önálló műszaki alkotások esetében az ezekhez fűződő jog annak az országnak az illetékes szervezetét illeti meg, melynek a feltaláló állampolgára. A megállapodás kötelezően írja elő, hogy az együttműködő szervezetek minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a műszaki alkotások oltalmának biztosítása céljából. Ennek során fennáll az a kötelezettségük is. hogy a műszaki alkotással kapcsolatos adatok mindaddig ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a nyilvánosságra jutás a jogi oltalom megszervezését akadályozná. Az oltalmat az együttműködő feleknek a lehető legrövidebb időn belül kérni kell és a bejelentést be kell nyújtani minden olyan országban, amely országot a műszaki alkotáshoz fűződő jog megilleti. A megállapodás értelmében az első bejelentést lehetőleg abban az országban kell benyújtani, amelynek területén azt létrehozták. Abban az esetben, ha az eltérő találmányi törvények következtében az egyik országban a találmány szabadalmazható, az első bejelentést abban az országban kell benyújtani, ahol a találmány oltalomban részesíthető. A bejelentést nemcsak azokban az országokban kell benyújtani, amelyeket a műszaki alkotáshoz fűződő jog megillet, hanem be kell jelenteni a megállapodásban részes többi országban is és pedig az első bejelentés benyújtásától számított 124
