Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
A találmány tárgya az esetek többségében már meglevő berendezés vagy technológiai eljárás meghatározott részére vonatkozik. E részfeladatra vonatkozó találmány, nem jogosítja fel a feltalálót, hogy a szabadalomból eredő joga az egész berendezésre vagy technológiai eljárásra kiterjedjen. Ezt a határt vonja meg pontosan a szabadalmi oltalom terjedelme, melyet az igénypontok határoznak meg. Növényfajták esetében ilyen részmegoldásokról nem lehet szó. A fajtaszabadalom, fajtaoltalom terjedelme nem vonatkozhat sem többre, sem kevesebbre mint egy növényfajtára és a növényfajta esetében az oltalom nem korlátozható a növényfajta egyedeinek bizonyos részére vagy jellemzőjére, mint pl. ahogy az egy ipari berendezés (gép) vagy technológiai eljárás esetén lehetséges. A növényfajtánál a fajta azonosítása a lényeges. Ennek következtében a leírás és igénypontok feladata a fajta olyan ábrázolása, mely lehetővé teszi az egyértelmű azonosítást, elsősorban a megkülönböztető jellemzők alapján. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart [Szt. 12. § (1) bek.]. Az oltalom időtartama tekintetében a Szt. nem tesz különbséget az ipari és a fajtaszabadalmak között. g) Az oltalom korlátái A szabadalomból eredő kizárólagos jogot az előhasználat a kényszerengedély és a honvédelmi érdekből történő igénybevétel korlátozhatja. Miután a Szt. I—XI. fejezetét a növényfajtákra megfelelően kell alkalmazni, a fajtaszabadalmaknál az Szt. 22. § rendelkezései nem alkalmazhatók, az utóbbi ugyanis a függő szabadalmakra vonatkozik. Vonatkozik viszont az Szt. 14. § (2) bekezdés második része, melynek értelmében a szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba (pl. az árut Magyarországon csak keresztülszállítják). Az előhasználati jog értelmében az, aki a találmány tárgyát az elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett, e tevékenységét folytathatja és nem követ el bitorlást. Fajtaszabadalomnál azonban előhasználati jog érvényesítésére aligha fog sor kerülni. Az előhasználati jog ugyanis csak azt illeti meg, aki a bejelentésben feltüntettt feltalálótól teljesen függetlenül jutott a találmány hasznosításához. A fajtáknál ez annyit jelentene, hogy a bejelentés tárgyát képező fajtát másvalaki is létrehozta, nemesítette, ezzel viszont a gyakorlatban aligha lehet számolni. Ha viszont a fajtához akár jogosan, akár jogellenesen a nemesítőtői jutott hozzá 7* 99
