Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

nek elmulasztásához fűződő szankciók pedig majd a szabadalmi oltalom megszűnése kapcsán kerülnek megtárgyalásra.

E helyütt tehát az elő- és továbbhasználati joggal, a tranzitfogalommal, valamint a szabadalmi kényszerengedély jogintézményével foglalkozunk.

2.5.2. Előhasználati jog, továbbhasználati jog

Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszemű és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületeket tett (Szt. 21. § (1) bek.)

Az előhasználati jog - amelyet szinte minden szabadalmi rendszer ismer - indoka a párhuzamos találmányok lehetősége és a szabadalom kizárólagossága közötti konfliktus méltányos feloldására törekvés.

Ugyanis a gyakorlatban nem ritkán előfordul, hogy ugyanazt a találmányt egymástól függetlenül többen is létrehozzák, de a független feltalálók közül csak a korábbi bejelentő szerezhet szabadalmi oltalmat.

Van, aki nem is tud arról, hogy van ilyen lehetősége (mármint hogy szabadalmi oltalmat szerezzen) más vagy mások pedig tudatosan nem is kívánnak szabadalmi bejelentést tenni, hanem a találmányukat knovvhow-ként kívánják hasznosítani. Méltánytalan lenne az időben esetleg korábban létrehozott találmányhoz fűződő érdekeket oltalom nélkül hagyni.

Amennyiben a korábbi feltaláló találmányát nyilvánosan hasznosította, a későbbi bejelentővel szemben erre újdonságrontó tényként sikerrel hivatkozhat. Ha viszont a használat nem volt nyilvános, a feltaláló részére a törvény előhasználati jogot biztosít.

Mint láttuk az előhasználati jog feltétele, hogy annak jogosultja a találmány tárgyát az elsőbbségi időpontot megelőzően belföldön gazdasági tevékenysége körében előállítsa vagy használja. Ide tartozik az az eset is, hogy a használó ennek érdekében komoly előkészületet tett.

42