Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

az oltalmi idő is eltérően alakul: szőlők és fák esetén 18 évig. egyéb növényfajták esetén 15 évig tart. Állatfajták tekintetében az általános szabályok kerülnek alkal­mazásra. vagyis az oltalmi idő 20 év és ez a bejelentés napjától számít. 2.5. A szabadalmi oltalom korlátái 2.5.1. A szabadalom korlátáiról általában A szabadalmast megillető kizárólagos hasznosítási jog ismertetése kapcsán már utaltunk rá. hogy a szabadalom kizárólagos jellege nem jelent egyben korlátlanságot, vagyis az oltalom fennállása alatt a szaba­dalmast meghatározott kötelezettségek is terhelik és általában a szaba­dalomból folyó jogok nem gyakorolhatók társadalmi rendeltetésük cél­jával ellentétes módon, hiszen ez joggal való \isszaélést valósít meg. A legáltalánosabb ehi korlátozást a szabadalomból folyó alanyi jogok vonatkozásában a társadalmi rendeltetéshez kötöttség jelenti. Maga az új szabadalmi törvény a szabadalom tényleges korlátái között csak az előhasználati és továbbhasználati jogot, valamint a tranziteszközökre vonatkozó korlátokat említi meg. Tágabb értelemben azonban a szabadalom korlátáiként említhetjük a szolgálati és alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályokat, valamint a szaba­dalmast terhelő kötelezettségek megszegésének szankcióit, nevezetesen a kényszerengedély adását és az oltalom megszűnését is. Ezek a korláto­zások vagy arra iramodnak, hogy az adott tevékenységre a szabadalom hatálya nem terjed ki (elő- és továbbhasználati jog. valamint tranzitesz­­közök vonatkozásában), vagy pedig sajátos szankciók kerülnek alkal­mazásra (pl. szabadalmi kényszerengedély esetén). Az említett, tág értelemben felfogott korlátozások közül a szolgálati és alkalmazotti találmányokkal már részletesen foglalkoztunk, a fenntartási díj fizetésé-41

Next

/
Thumbnails
Contents