Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

- a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelemi forgalombahozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba hozza,- a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához,- a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja.

(Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt.)

Az állatfajtára adott szabadalom alapján a kizárólagos hasznosítási jog tartalma akként alakul, hogy a szabadalmas joga- az állatjajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítani, eladásra felkínálni vagy kereskedelmi forgalomba hozni,- az állatfajtát ismételten felhasználni egy másik állatfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához. (Szaporítóanyagnak kell tekinteni ebben az esetben magát az állatot (egyedet), a spermát, a petesejtet, a keltetésre alkalmas tojást, az embriót vagy a szaporítást befolyásoló, illetve irányító embriót vagy a szaporítást befolyásoló, illetve irányító más biológiai egységet és részegységet (pl. géndarabot, sejtet).

Közös szabály, hogy a szabadalmazott növény- vagy állatfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol a növénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.

A szabadalmas vagyoni érdekei a kizárólagos hasznosítási és rendelkezési jog gyakorlása útján nyernek kielégítést. A szabadalmas ugyanis vagy maga hasznosítja a találmányt vagy lehetősége van a szabadalom átruházására, illetve arra, hogy másnak a hasznosításra engedélyt (licenciát) adjon és mindez ellenérték fejében történik. Ha nem a feltaláló a szabadalmas, a szabadalmi igényt ugyancsak átruházhatja még a szabadalom megadása előtt és az így kötött szerződés alapján járó ellenérték alkalmas vagyoni érdekei kielégítésére. Ez a helyzet végül a következőkben tárgyalandó szolgálati találmányok esetén is, hiszen a szolgálati jogosult a törvény rendelkezései alapján szintén díjazásra jogosult.

28