Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
A személyhez fűződő jogosultságokkal ellentétben az említett vagyoni jogok időben korlátozottak, hiszen a szabadalmas jogán csak az oltalmi idő alatt érvényesíthetők, másrészről pedig forgalomképesek, vagy átszállhatnak élők közötti ügyletek alapján és öröklés jogcímén is, illetve meg is terhelhetők. 2.2.3. A szabadalmas kötelezettségei A szabadalmas alapvető kötelezettségei:- a találmány feltárása.- a megfelelő hasznosítása, valamint- a szabadalmi oltalom fenntartása. A szabadalmazhatóság kritériumainak vizsgálatánál láthattuk, hogy a szabadalmas köteles a találmányi megoldást olyan mértékben közzétenni, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósíthassa. Amennyiben ez nem történik meg. hiányzik az oltalom megadásának egyik fontos feltétele, így' a bejelentő nem kaphat szabadalmi oltalmat találmányára. A szabadalmasnak kötelezettsége továbbá, hogy a találmányt a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítsa. Ez a szabadalom társadalmi rendeltetéséből fakad, hiszen a törvény az oltalmi idő alatt biztosítja, hogy a szabadalmas vagyoni jogai a már említett módokon kielégítést nyerjenek. Tehát ha ezt a lehetőséget a szabadalmas nem aknázza ki, valójában visszaél jogával. A szabadalmas a találmány megfelelő hasznosítását saját maga is biztosíthatja, de hasznosítási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy másnak a hasznosításra engedélyt ad. A hasznosítási kötelezettség megsértését a törvény azzal szankcionálja, hogy a hasznosítás hiánya, egy nem megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedély útján másnak biztosítja a találmány hasznosításának jogát. (A szabadalmi kényszerengedélv jogintézményét a szabadalom korlátái között részletesen is tárgyaljuk.) A szabadalmas kötelezettsége végül évenként, a szabadalmi oltalom időtartamára, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díj 29
