Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

Az itt felsorolt védjegyek valamilyen formában tartalmazzák a FORTE védjegyet, ezért beszélünk védj egy családról, vagyis olyan termékvédjegyek együtteséről, amely a FORTE mint vállalati védjegy körül nőtt fel. A védjegycsalád egyik legértékesebb tagja a FORTEZO termékvédjegy, amelyet a vállalat 1947 óta alkalmaz termékein, s amellyel jelölt áruk hosszú ideje a legnagyobb gyártási volument képviselik.

Mindent egybevetve tehát megállapítható, hogy egyrészt önmagában a FORTE védj egy család kialakítása, másrészt pedig az a körülmény, hogy annak legtöbb tagja nemzetközi védjegyként is be van jegyezve, olyan koncepciózus védj egy politikát tükröz, amelyre kevés hasonló hazai példát lehetne felhozni.

3. Borsodi Vegyi Kombinát24

A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) a magyar vegyipar új létesítményei közé tartozik, 1949-ben alakult, műanyagokat pedig 1962 óta gyárt. Különösen alkalmas ezért a gazdasági-műszaki fejlődés és a védjegy közötti kapcsolat szemléltetésére. Nincs is azon csodálni való, hogy a vállalat létrejöttének időpontjában, az utasításos tervgazdálkodás idején a vezetőséget más gondok foglalkoztatták, mintsem hogy termékeinek védjeggyel való megkülönböztetésére törekedjék. A vállalat első védjegyeit (közöttük a BVK-emblémát) csák 1967-ben lajstromoztatta, amikor a műanyaggyártás felfutását követően a vállalat kereskedelmi tevékenységében a védjegyek is szerepet kaptak. A BVK már ebben az időben megkezdte a védjegyek bejelentését, holott akkor még jelentős volt a PVC-iimport és exportérdekeltségről még szó sem volt. Mai távlatból tárgyilagosan állapítja meg a vállalat, hogy ez abban az időben még nem volt tudatos vállalati védj egy politika, hanem csupán a termeléscentrikus szemléleten átütő kereskedelmi előrelátás.

24 Felhasznált forrás: Vass: Védjegyjog és védjegyhasználat. MKK. Budapest, 1977. — A szerző ezúton mond köszönetét Vass Gézának a jelen rész átnézéséért, felülvizsgálatáért.

58