Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

a kelendőség érdekében szívesen és mind gyakrabban használnak termékeiken közismert külföldi védjegyeket, jogellenesen. A KERMI hatósági ellenőrzése során ismételten tárt fel ilyen jogellenes magatartást. így például a KERMI 1979 nyarán Nagy Lászlóné budapesti textilnyomó kisiparos ADIDAS feliratú, valamint Égető Lászlóné ugyancsak budapesti textilnyomó kisiparos LEVI STRAUSS és JOHN PLAYER feliratú trikóinak árusítását tiltotta meg. A KERMI egyidejűleg úgy rendelkezett, hogy a kiskereskedők a megtévesztő védjeggyel ellátott trikókat haladéktalanul vonják ki a forgalomból. A két kisiparos ellen egyúttal bűnvádi eljárás is indult, mivel nemcsak a védjegytörvény hivatkozott intézkedésébe ütköztek, de hamis jelzéssel ellátott termék forgalomba hozatalának bűncselekményét is elkövették.163

d) Az összetéveszthető védjegy tilalma

A Vt. 3. § (3) bekezdés c) pontja tartalmazza az összetéveszthető védjegy lajstromozása tilalmának szabályát. E vonatkozásban a törvény indoklása azt mondja, hogy a korábban védjegyoltalom alatt álló vagy korábban használt megjelölésekkel való ütközés kizáró okot képez. Az azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatban már alkalmazott összetéveszthető megjelölések ugyanis alkalmasak arra, hogy a vevőket megtévesszék az áru üzemi származása, s közvetve esetleg az áru jellemzői, minősége tekintetében is. A törvény e rendelkezése nemcsak a versenytárs vállalatok érdekét kívánja védeni, hanem a vevőkét is.

Ezt a rendelkezést teszi teljessé a Vt. 19. § (1) bekezdésének szabálya, amely szerint ,,a védjegy törlését — keletkezésére visszaható hatállyal — el kell rendelni, ha a védjegy az 1—3. § értelmében nem volt oltalmazható”.

Igaz, az összetéveszthetőség okából való törlésnek, ha a védjegy a használat folytán ismertté vált, csak a lajstromozást követő öt éven belül van helye. A Vt. 19. § (2) bekezdésének ez az

163 Népszabadság 1979. június 30. 8. old.

382